...azt, amit annak idején az űrrepülőgépektől reméltek, több szempontból is túlteljesítve a Shuttle-korszakot.
Érdekes összehasonlítást közöl erre vonatkozóan a The Space Review portál. A cikk szerzője, Francis Castanos megállapítja, hogy a Falcon-9 már legalább három vonatkozásban teljesítette azt, amit előzetesen az űrrepülőgépektől vártak, míg azok a három paraméter közül ténylegesen csak kettőt teljesítettek. Teljesült az, hogy az eszköz részben újra felhasználható legyen, mint híradásaink alapján olvasóink nyomon követhetik, a Falcon-9 első fokozata immár rutinszerűen épségben leszáll, majd újra használják. Teljesült az az elvárás is, hogy az eszköz legalább 23 tonna hasznos terhet legyen képes a világűrbe juttatni. Végül, de nem utolsósorban a Falcon-9 elérte azt, amit az űrrepülőgéptől vártak, de soha nem sikerült elérnie: az átlagosan hetenkénti indítást. Ez utóbbi eredményt a szerző részletesebben is elemzi.
A Falcon-9 március 3-i startja. Az indítások eddigi tempója alapján a rakéta idei startjainak száma elérheti a százat. (Kép: SpaceX)
A Falcon rakétacsalád tagjai, a Falcon-9 és a Falcon Heavy 2022-ben 61-szer indultak a világűrbe, egy kivételével mindannyiszor a Falcon-9-ek. Ez még a Space Shuttle rendszerrel szemben előzetesen támasztott elvárásokhoz képest is figyelemreméltó teljesítmény, a ténylegesen megvalósult repülések számáról nem is beszélve. Az Aerospace Corporation előzetes számításai szerint (amely adatokat a NASA felhasználta az űrrepülőgép gazdaságosságának alátámasztására, lásd lent) az űrrepülőgépekkel az 1978–1990 közötti időszakra nem kevesebb mint 736 starttal számolt. Ez évente körülbelül 57 indítást jelentett volna, vagyis a Shuttle-oknak 6,4 naponként kellett volna a világűrbe emelkedniük (nevükhöz méltóan, valóban „ingajáratként”). Nos, ez az a szám, amelyet a SpaceX a tavalyi Falcon-9 indításaival minden különösebb hírverés nélkül túllépett.
A Shuttle-ok esetében később az évenként várt 57 repülés 52-re csökkent, majd az 1970-es években a NASA dokumentumokban 10 naponkénti start, azaz évi 36 indítás szerepelt, ami az 1970-es évek végére 24-re csökkent. A tényleges repülések száma az angol Wikipedia ábrájáról olvasható le.
Az amerikai űrrepülőgépekkel 1981 és 2011 között ténylegesen végrehajtott startok száma. (Kép: Wikipedia)
Az 1985-ös rekord évet a Challenger katasztrófája követte. Az 1990-es években kétszer sikerült ugyan évi 8 indítással az évtized rekordját elérni, de a szerző szerint attól kezdve elsősorban a költségvetés csökkentésében megmutatkoztak a Goldin-korszak „gyorsabban-jobban-olcsóbban” filozófiájának hátulütői, ami elvezetett a Columbia 2003-as tragédiájáig, véglegesen megpecsételve az űrrepülőgép-rendszer sorsát.
Ezzel szemben a következő ábráról a Falcon-9 teljesítménye olvasható le. A rakéta első startja 2010 júniusában volt, azóta az indítások száma túllépte a kétszázat. Amint az ábrán látható, a rakéta indításainak száma már a 2010-es évek első felében megközelítette a tényleges űrrepülőgép-indítások évenkénti számát, majd az évtized második felében meg is haladta ezt. Ezután 2020-tól kezdődött a rohamos növekedés, nyilvánvalóan a rendszeres Starlink indítások következtében. A tempó fokozódik, a SpaceX idei célja a 100 indítás, aminek az eléréséhez időarányosan nem állnak rosszul.
A Falcon-9 indításainak száma 2010 óta túllépte a kétszázat, a tavalyi 60 starttal többet teljesített az űrrepülőgéphez fűzött legvérmesebb (soha meg nem valósult) várakozásoknál. (Kép: The Space Review)
A cikk szerzője nem tér ki az indítások költségére, de amint a cikkhez fűzött megjegyzésében az egyik kommentelő rámutat, megtehette volna, mert ebből a szempontból a Falcon-9 messze „veri” az űrrepülőgépeket. Utóbbiakkal 1 kg hasznos teher alacsony (LEO) pályára juttatása 54 500 dollárba került, míg ugyanez a Falcon-9-cel 2720 dollár, míg a Falcon Heavy esetében a költség akár 1400 dollár/kg-ra is leszorítható.
Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Szűkülő rakétapiac
A legbiztonságosabb rakéta
Három napon belül három tervezett start
Elindult az első Falcon-9 rakéta
The Falcon 9 achieves the shuttle’s dreams (The Space Review)
A döntést előkészítő tanulmány 6. fejezete a Shuttle gazdaságosságáról (NASA History)