Egy Falcon-9 rakéta indította az ASI kettős, polgári és katonai hasznosítású SAR műholdját.
A start helyszíne a floridai Cape Canaveral volt, időpontja magyar idő szerint február 1-jén 0:11. (Az időeltolódás miatt az indítóhelyen ekkor még január 31-én 18:11 volt. Előzőleg több napon át késett az indítás, először az időjárás, majd legutóbb egy rossz időben rossz helyre tévedt hajó miatt.) Az olasz COSMO-SkyMed első műholdsorozatának négy tagja 2007 és 2010 között állt poláris napszinkron pályákra. A polgári és katonai igényeket is kielégítő műholdak fedélzetén X-sávú apertúraszintézises radarberendezések (synthetic aperture radar, SAR) működnek. A rendszert különösen a Földközi-tenger és térsége megfigyelésére alkalmazzák.
A 2,2 tonna induló tömegű második generációs COSMO-SkyMed hold 619 km magas pályán működik majd. Radarképeinek felszíni felbontása akár 1 méteres is lehet. (Fantáziakép: ASI)
A COSMO-SkyMed sorozat második generációja (COSMO-SkyMed Second Generation, CSG) két darabból áll. Az elsőt (CSG-1) még 2019. december közepén indította egy Szojuz rakéta. Most a második példány (CSG-2) került pályára. A CSG műholdak ugyanabban a pályasíkban keringenek, mint a régi COSMO-SkyMed konstelláció tagjai. Élettartamukat legalább 7 évesre tervezik. A katonai és polgári célú (kettős hasznosítású) radarral felszerelt műholdakat az Olasz Űrügynökség (Agenzia Spaziale Italiana, ASI) megbízásából a Thales Alenia Space építette.
Az eredeti COSMO-SkyMed (CSK) és a második generáció (CSG) üzemmódjainak és elérhető felbontásainak összehasonlítása. (Kép: TAS-I / ASI)
Az olasz kormányzat négy CSG műholdat rendelt, ezekkel idővel fel tudják váltani a kiöregedő első generációs rendszert. Ezt a második példányt eredetileg a készülő európai Vega-C rakétával tervezték felbocsátani, de annak a bemutatkozása késik, most legkorábban májusra ígérik. De ami késik, nem múlik: a harmadik CSG műholdhoz 2024-ben már tényleg a Vega-C-t szeretnék használni.
A COSMO-SkyMed műholdak a földfelszínre lebocsátott, majd onnan visszavert és a fedélzeten detektált radarjeleik segítségével többek közt a felszín topográfiájára, a növényborításra, a vizekre, az utakra, hidakra, gátakra vonatkozó adatokat képesek gyűjteni. A méréseket nemzetbiztonsági célokra és katasztrófahelyzetekben a mentés segítségére is felhasználják. Követik velük a tengeri hajóforgalmat, az olajszennyezéseket, figyelik a jégtakaró változásait, az adatokat mezőgazdasági célra is hasznosítják. A COSMO-SkyMed adatokat kereskedelmi célra az e-GEOS cég forgalmazza. 2008 óta a műholdrendszerrel több mint 2 millió képet készítettek.
A La Palma szigetén (Kanári-szigetek) 2021 szeptemberében kitört Cumbre Vieja vulkán és a lávafolyás egy COSMO-SkyMed radarképen. (Kép: ASI / e-GEOS)
Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
A Cheops és a többiek
Teljes az olasz radarműhold-sorozat
A harmadik COSMO-SkyMed hold
A második olasz radaros földmegfigyelő hold
Olasz földmegfigyelő hold indult
Eső áztatta vulkán
Biztonságosabb hajózás a veszélyes vizeken
Costa Concordia – kicsit másképp
Az olaszországi földrengés nyoma az űrből
A SpaceX indította az olasz radaros földmegfigyelő holdat (Spaceflight Now)