Az olaszországi földrengés nyoma az űrből

Műholdradar-interferometriás mérésekből megállapítható, hogy mennyivel mozdult el a földfelszín a rengést követően.

A 6,3-es erősségű földrengés április 6-án rázta meg Olaszország középső részét, Abruzzo régiót, elsősorban L'Aquila városát és környékét. A katasztrófában sok régi épület összedőlt. A halálos áldozatok száma megközelítette a háromszázat, és tízezrek maradtak otthon nélkül.

A frissen feldolgozott radarméréseket az Európai Űrügynökség (ESA) Envisat és az Olasz Űrügynökség (ASI) COSMO-SkyMed műholdjaival végezték. A felszín magassági irányú deformációra a radaros interferometria (InSAR) módszerével lehet következtetni. Ennek lényege, hogy ugyanarról a területről az esemény előtt és közvetlenül utána készült műholdas radarfelvételeket hasonlítanak össze. A műholdakról indított, s oda a felszínről visszaverődő rádiójelek fáziskülönbsége utal arra, hogy a két időpont között mennyivel változott a magasság. Az eljárással akár néhány milliméteres pontosságot lehet elérni. A deformáció mértékét úgy szokás ábrázolni, hogy a rádiójel fél hullámhosszának megfelelő periódussal változó színes sávokat rajzolnak a térképre.

Az Envisat 2009. február 1-jén és április 12-én készített radarképeiből képzett interferogramon a szivárványszínű skála 2,8 cm-enként ismétlődik. Ez a terület műholdirányú elmozdulását jelzi a nagy földrengés, valamint az előtte és utána bekövetkező kisebb kísérő rengések nyomán. (Kép: IREA-CNR)

Az Envisat interterferogram, amelyet már néhány órával az április 12-i felvétel elkészülte után sikerült előállítani, kilenc periódust mutat az maximális elmozdulás pontja körül. Ez L'Aquila és Fossa között félúton található. Itt tehát a műholdirányú elmozdulás a 25 cm-t is elérte. (Az Envisat látóiránya 23°-os szöget zár be a függőlegessel.) A radaros eredményeket megerősítik a környéken működő műholdas helymeghatározó (GPS) állomások adatai is. A radaros módszerrel azonban sokkal nagyobb területről, sokkal részletesebb információ nyerhető.

A radar-interferogramon a nagy zöld négyzet jelöli a fő rengés helyét. A kisebb négyzetek az 5-ösnél nagyobb erősségű utórengéseket mutatják. A fekete háromszögek az öt GPS állomás pozícióját jelzik. A sárga szakasz egy kb. 4 km felszíni törést jelöl, amelyet a helyszín bejárásakor észleltek a kutatók. (Kép: INGV)

Az olasz COSMO-SkyMed műholdrendszer, amely jelenleg három tagból áll, gyakoribb (néhány naponta ismétlődő) mintavételezésre ad lehetőséget, mint a terület felett csak 35 naponként elrepülő Envisat. Ez lehetőséget ad arra, hogy az elkövetkezendő hetekben és hónapokban olyan részletesen megvizsgálják a földmozgás utóhatását, amit eddig még egyetlen más rengés esetében sem sikerült megtenni radaros műholdakkal. Az ESA a területről gyűjtött adatokat azonnal és ingyenesen elérhetővé teszi a kutatók számára.

Kapcsolódó cikkek:
Radarkép a japán földrengésről
Műholdradar- interferometria a földrengés után

Kapcsolódó linkek:
Az olaszországi földrengés műholdas radarképei (ESA)
Műholdradar-interferometria információs oldal - magyarul (FÖMI KGO)