Sötét és csendes

Ilyen égboltra vágynak a csillagászok. Legújabban az ENSZ is felkarolta a kezdeményezést.

Az ENSZ Világűrbizottság Tudományos és Technikai Albizottsága (COPUOS STS) 2021. április 19–30. között tartotta 58. ülésszakát. A járványhelyzet miatt az ülésszak a szokásos februári időpont helyett áprilisra tolódott, és hibrid formában (nagyobb részben online) tartották meg. Ennek ellenére a küldöttségek több tucat szakmai előadást mutattak be az ülésszak napirendjéhez kapcsolódó és aktuális témákban. Szokás szerint ezek közül néhányat olvasóinkkal is megismertetünk.

A műholdseregek okozta égboltszennyezéssel többször foglalkoztunk már portálunkon, így a téma nem ismeretlen olvasóink előtt. A sötét égbolt megőrzéséért aggódók számára jó hír, hogy már a Tudományos és Technikai Albizottság is foglalkozik a kérdéssel. Tavaly az ENSZ Világűriroda, a Nemzetközi Csillagászati Unió, Spanyolország (Kanári-szigeteki Asztrofizikai Obszervatórium) és a NOIR Lab (az USA legjelentősebb optikai és infravörös csillagászati obszervatóriumait tömörítő nemzeti kutatóközpont, korábbi nevén Nemzeti Optikai és Infravörös Csillagászati Kutatólaboratórium) online workshopot rendezett a kérdésről, amelynek anyaga vaskos tanulmánykötetben jelent meg (a kötetben nemcsak a műholdseregek káros hatásaival foglalkoznak, hanem a klasszikus fényszennyezéstől a rádiócsillagászati megfigyelések zavarásáig nagyon sok mindennel). A kérdésről a Világűrbizottság öt tagállama (Chile, Etiópia, Jordánia, Szlovákia és Spanyolország) és a Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU), amelynek megfigyelői státusza van a COPUOS-ban, közös dokumentumot (Conference Room Paper, lásd lent) nyújtottak be az Albizottság ülésére. A kérdéshez kapcsolódó szakmai előadást az említett országok nevében az IAU képviselői tartották az Albizottság ülésén.

A COPUOS 2017-ben fogadta el egy, az ENSZ védnökségével az égbolt védelmével foglalkozó konferencia tervét, amelyet a járványhelyzet miatt 2020-ról 2021-re halasztottak, de helyette 2020 őszén közel ezer regisztrált résztvevővel online workshopot tartottak. Ennek nyomán 85 szakember munkájának eredményeképpen született meg az említett tanulmánykötet (a szerzők egyike Kolláth Zoltán az Eszterházy Károly Egyetem képviseletében). Az albizottság ülésén tartott előadásban három problémát érintettek, a mesterséges fényforrások okozta fényszennyezést, a rádióadások zavaró hatását és a műholdseregek problémáját, amely utóbbi érinti közvetlenül a COPUOS feladatkörét, ezért ezzel foglalkoztak részletesen.

A műholdseregek problémája többrétű. Zavaró önmagában a számuk, ami évtizedünkben akár a több tízezret is elérheti. A szürkületi időszakokban különösen zavaró a helyzet, de a 600 km fölötti magasságokban keringő műholdak egész éjszaka láthatók. Fényességük olyan nagy, hogy az érzékeny csillagászati detektorokban telítődés léphet fel. Ugyanakkor hiányzik a szabályozás, nincsenek előírások a világűr (legalábbis egyes pályák) zsúfoltságának kezelésére. A műholdseregek különösen az olyan nagy látómezejű égboltvizsgálatokat zavarják, amilyeneket a Vera Rubin Obszervatóriumban (korábban: LSST) végeznek majd, illetve a műholdak zavarják a gyakran a horizont közelében végzett, a Földet megközelítő kis égitesteket (Near-Earth Objects, NEO) kereső programokat is.

A csökkentett fényvisszaverésű (Visorsat) Starlink műhold 550 km magasságban sok megfigyelés átlagaként mintegy négyszer halványabb az eredeti fényességű társainál, azonban még nem sikerült fényességét a kívánt, 7 magnitúdós határ alá csökkenteni. (Kép: UN COPUOS-STS előadás)

A megfogalmazott ajánlások a következők. Tudatosítani kell a problémát és törekedni kell az átláthatóságra. A műholdseregeket úgy kell megtervezni, hogy minimális legyen a zavaró hatásuk, azaz minimálisra kell csökkenteni a keringési magasságot, a műholdak számát és a pályán töltött időt. Csökkenteni kell a műholdak fényvisszaverését, valamint a rádiócsillagászati obszervatóriumokat érő közvetlen és közvetett sugárzást. Szoftvereket kell fejleszteni a zavaró hatások kiszűrésére. A műszereken a védekezést segítő hardveres módosításokat kell végrehajtani, például expozíció közben zárhatóvá kell tenni a távcsövek nyílását. Egységes előírásokat kell megfogalmazni a műholdak üzemeltetői részére.

Az előadásban kitértek továbbá a hagyományos fényszennyezés és a rádiózavarás kérdéseire is. Konklúziójukban a kezdeményezést támogató országok és az IAU nevében azt kérték, hogy a jövőben „a sötét és csendes égbolt védelme” önálló napirendi pontként szerepeljen a Tudományos és Technikai Albizottság ülésén. A Világűriroda vizsgálja meg, hogyan alkalmazhatók a benyújtott dokumentumban és a szakértői tanulmányban megfogalmazott ajánlások. A kezdeményezők munkaanyagot szeretnének benyújtani a COPUOS augusztusra tervezett ülésszakára. Októberben szeretnék személyes részvétellel megtartani a tavalyra tervezett konferenciát, amelynek eredményeiről az Albizottság jövő évi ülésszakán számolnak be.

Az ENSZ Világűriroda, a Nemzetközi Csillagászati Unió, Spanyolország (Kanári-szigeteki Asztrofizikai Obszervatórium) és a NOIR Lab online workshopjáról megjelent kiadvány borítója. (Kép: UN COPUOS-STS előadás)

(Ismerve az ENSZ munkarendjét, úgy tűnik, ezekkel a lépésekkel elindult egy ahhoz hasonló folyamat, amelynek eredményeképpen 2007-ben – több évig tartó munka után – megszülettek az űrszemét kezelésére vonatkozó ajánlások. Ha hasonló eredményt sikerülne elérni a műholdseregekkel kapcsolatban is, akkor remélhető, hogy ezáltal csökkenthető a műholdseregek káros hatása. Igaz, hogy az ENSZ ajánlásai nem kötelező érvényűek és megszegésük nem szankcionálható, de éppen az űrszemétre vonatkozó ajánlások példája azt mutatja, hogy az államok készek betartani az ajánlásokat. – B.E.)

Kapcsolódó cikkek:
Műholdseregek és csillagászat
A Starlink és a csillagászok

Kapcsolódó linkek:
IAU előadás a COPUOS STS ülésszakán
NOIRLab
Dark and Quiet Skies for Science and Society kiadvány
Ajánlások a sötét és (rádió)csendes égbolt megőrzése érdekében
A COPUOS STS 58. ülésszakán elhangzott szakmai előadások
A Tudományos és Technikai Albizottság 58. ülésszaka (2021. április 19–30.)
ENSZ Világűrbizottság (COPUOS, Committee for the Peaceful Uses of Outer Space)
ENSZ Világűriroda (UN OOSA)