A kis űreszközök gazdaságos indításához kifejlesztett rakétát most huszadik alkalmommal indították Új-Zélandból, de hasznos terhét ezúttal nem sikerült pályára állítani.
Az indítással kezdetben minden rendben volt. Az első fokozat megtette a dolgát, de röviddel a leválás után a második fokozat hajtóműve szinte azonnal leállt. A fokozat és rajta a két műhold sebessége nem érte el a Föld körüli pályára álláshoz szükséges értéket, a hasznos teher így odaveszett. Az Electron rakétának nem ez volt az első sikertelen repülése. 2017-ben a legelső tesztindítás, 2020 júliusában pedig a 13-as számú start végződött kudarccal.
A mostani starttal kapcsolatban említésre érdemes, hogy a Rocket Lab tovább kísérletezett a rakéta kiürült első fokozatának újbóli hasznosítása érdekében. Továbbfejlesztették a fokozat aljára szerelt hővédő pajzsot, amitől az várják, hogy a Csendes-óceán vizébe visszatérő szerkezet állapota megfelelő lesz az ismételt felhasználáshoz. Ettől a startköltségek további mérséklését remélik. Az első fokozat visszaszerzésével legutóbb tavaly novemberben próbálkoztak. Akkor a fokozat a vízből való kihalászása közben megsérült, de amúgy egész jó állapotban érkezett vissza. Mindenesetre néhány alkatrészét a mostani repülés alkalmával sikerült újból beépíteni a rakétába, és az anyagokat ért hatások tanulmányozásával is értékes információhoz jutottak. Ha a SpaceX-et nem számítjuk – akik rutinszerűen szállítják le és használják akár többször is újra a Falcon-9 rakétáik első fokozatait –, akkor a Rocket Lab jár a legelöl a kísérleteivel a versenytársak közül.
Egy Electron rakéta első fokozatának kilenc Rutherford hajtóműve. (Kép: Rocket Lab)
A műholdak pályára állításának mostani kudarca – mivel a hiba a második fokozattal történt – nem érintette az első fokozattal végzett kísérletet. Az idei év vége felé újabb fejlesztések kipróbálása várható a visszatéréssel kapcsolatban – bár a kudarc okainak kivizsgálása miatt feltehetően minden némi késedelmet szenved majd. Hosszabb távon az az elképzelés, hogy a sós tengervíz okozta károsodásokat elkerülendő, az ejtőernyős ereszkedés közben helikopterrel kapják el az érkező rakétafokozatot.
A BlackSky holdak 50°-os hajlásszögű, 430 km magasan húzódó körpályára kerültek volna. Az egyenként 55 kg tömegű kis földmegfigyelő űreszközöket a BlackSky Global flotta nyolcadik és kilencedik tagjainak szánták. Ezek a műholdak naponta akár ezer színes, nagy (1 m-es) felszíni felbontású képet tudnak készíteni a Föld felszínéről. A BlackSky célja egy 16–24 ilyen űreszközből álló konstelláció kiépítése, amellyel rövid visszatérési időt biztosítva képesek fényképezni bolygónkat. Ügyfeleik közt kereskedelmi és kormányzati megrendelők is találhatók, beleértve az amerikai hadsereget.
Egy BlackSky műhold előkészítésre az indításra. Idén egy ilyen műhold már pályára állt Electron rakétával. A mostani páros starton kívül az év végéig még három ugyanilyet terveznek – de azokat sikeresen... (Kép: Rocket Lab) Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Az amerikai Rocket Lab cégnél a startok számlálásához most már a lábujjakból is kifogynak, erre utal az indítás megszokott szellemességgel megalkotott elnevezése (Running Out of Toes). Az Electron rakéta a Mahia-félszigeten működő indítóhelyről május 15-én, magyar idő szerint 13:11-kor emelkedett a magasba. A megrendelő ezúttal a földmegfigyelő műholdak flottáját üzemeltető seattle-i BlackSky cég volt, amely két műholdját küldte volna alacsony Föld körüli pályára. A Rocket Lab még három ilyen kettős startra kapott megbízást a BlackSky cégtől. Idén harmadszor indult egy Electron rakéta Új-Zélandból.
Electron rakéta hét műholddal
Electron 16: Vissza a feladónak!
Hét műhold veszett el Electron rakétával
Az Electron rakéta 20. indításáról (Spaceflight Now)
BlackSky honlap
Ha egyszer elindul egy földközeli kisbolygó felé, a saját meghajtással dolgozó legkisebb önálló bolygóközi űrszonda lehet.
