A tavalyi kínai holdi mintahozó küldetés, a Csang'e-5 űrszondájával eddig a Nap–Föld rendszer egyik Lagrange-pontjánál végeztek kísérleteket.
A Csang'e-5 (Chang'e-5) holdi keringő egysége sikeresen elvégezte elsődleges feladatát, amikor 2020 decemberében fogadta a Hold felszínéről az ott gyűjtött kőzetmintával megpakolt egységet, majd néhány nappal később útnak indította azt a Föld felé. (Mint emlékezetes, az első kínai mintahozó űrszonda végül 1731 g tömegű rakománnyal tért haza a Holdról.)
Mivel maradt még rajta hajtóanyag, és jó állapotban volt, a keringő egységgel a kínai szakemberek kísérletezésbe kezdtek. Eltávolodtak vele a Holdtól a még távolabbi világűrbe, a Nap–Föld rendszer L1 jelű Lagrange-pontja környezetébe. Ez a Nap irányában, tőlünk kb. másfél millió km-re található, és egyszerre ad lehetőséget a Nap és a Föld megfigyelésére. Az űreszközök Nap körüli keringési ideje itt ugyanúgy 1 év, mint a Földé. A Csang'e-5 márciusban ért oda, azóta irányítási kísérleteket végeztek vele.
A Föld és a Hold a Csang'e-5 szonda áprilisi felvételén, másfél millió kilométer távolságból, az L1 Lagrange-pont közeléből. (Kép: CNSA / CLEP)
Most azonban a szonda visszatérőben van, várhatóan szeptember 9-én elrepül a Hold mellett. Amatőr műholdmegfigyelők szerint augusztus 30-án végeztek vele jelentős pályamódosító manővert. Az űreszközt Pekingből irányítják (Beijing Aerospace Flight Control Center, BACC), de hivatalos információt nem tettek közzé a vele kapcsolatos további tervekről. Így egyelőre csak spekulációkra lehet hagyatkozni. Meglehet, hogy újra Hold körüli pályára állnak vele, esetleg továbbküldik egy másik Lagrange-pont (a Föld túloldalán, a Nappal átellenes irányban található L2, esetleg a Föld–Hold rendszer egyik Lagrange-pontja) felé, netán megközelítenek vele egy kis égitestet. Mindez a rendelkezésre álló hajtóanyag mennyiségétől is függ. Mindenesetre a júniusi szentpétervári GLEX (Global Space Exploration) konferencián a program egyik vezető kutatója azt mondta, hogy például a Vénusz megközelítéséhez nincs elegendő üzemanyag. Összetett manőverezésre a szonda ezért nem is alkalmas.
Eközben folyik a Viharok óceánja (Oceanus Procellarum) területéről, a Rümker-hegy (Mons Rümker) közeléből begyűjtött anyagminta analízise. Kínai és nemzetközi kutatóintézetek is pályázhatnak a kutatási lehetőségre. A NASA ugyanakkor egyelőre nem szándékozik az Apollo-korszakból származó mintákat új kínaiakra cserélni, bár vezető kutatók reménykednek benne, hogy ez a jövőben lehetővé válik. Kína 2024-ben tervezi indítani a Csang'e-6 szondát, ugyancsak holdi mintahozatal céljából – méghozzá a túlsó oldalról, a déli pólusvidék környékéről.
S ha már Kína és a Hold: az égitest túlsó, a Földről sosem látható oldalán dolgozó Csang'e-4 leszállóegység és a Jütu-2 (Yutu-2) holdjáró köszöni, jól van. A rover a Von Kármán-kráterben 33 holdi nappal alatt összesen mintegy 800 m utat tett meg, 2019 januári landolása óta.
Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
GYORSHÍR: A kínai holdminták úton a Föld felé
Dokkolás Hold körüli pályán
Barátságért holdkőzet?
Ázsiai mozaik – 2021. május (2. rész)
MEGFEJTÉS: Lagrange-pontok
Visszatérőben a Csang'e-5 orbiter (Space News)
Egy hónapos kommunikációs szünet előtt helyzetjelentés a kínaiaik marsjárójáról, amely immár 100 napos üzemelésen van túl.
