Az Akacuki (Planet–C) japán űrszonda 2010-ben nem tudott Vénusz körüli pályára állni. Idén decemberben újra megpróbálják.
Öt éve egy szelep makacsolta meg magát, ezért nem tudott az Akacuki (Akatsuki, korábban Planet–C) japán űrszonda pályára állni a Vénusz körül, amint arról portálunkon részletesen beszámoltunk. A közelmúltban jelentették be a Japán Űrügynökség (JAXA) illetékesei, hogy a Nap körül keringő, 300 millió dolláros költségvetéssel készült Akacuki decemberben megközelíti a Vénuszt, amikor újra megkísérelik a manővert.
A szonda december 7-én ér kedvező helyzetbe. Az eredetileg tervezett 30 óra keringési idejűnél nagyobb pályára fog állni, amelyen 8–9 naponként kerüli meg a bolygót. Az elnyúlt ellipszis alakú pályán – ha ezúttal minden sikerül – 60 ezer és több százezer km közötti távolságban kering majd a Vénusz körül.
Fantáziarajz a Vénusz közelében fékező manővert végrehajtó japán Akacuki szondáról. (Kép: JAXA / Akihiro Ikeshita)
Minthogy a fő hajtómű az öt évvel ezelőtti próbálkozáskor tönkrement (a szükséges 12 perc helyett csak 3 percig működött, túlmelegedett és végleg használhatatlanná vált), most a pályára álláshoz csak a sokkal kisebb teljesítményű manőverhajtóműveket használhatják, ezért is kell beérniük a bolygótól távolabbi keringéssel. A nyolc manőverhajtómű mindegyike kb. 22 N tolóerőt képes kifejteni, ami együttesen is lényegesen kisebb a fő hajtómű 500 newton tolóerejénél. Némi nyereséget jelent, hogy a manőverhajtóművek működéséhez nincs szükség oxidálószerre, ezért 2011-ben a főhajtómű üzemanyagtartályából a 65 kg tömegű oxidálószert kieresztették, ezzel csökkentve a szonda tömegét, megkönnyítve a manőverezést a kisebb teljesítményű hajtóművekkel.
A JAXA szondája a 2010-es sikertelen Vénusz körüli pályára állás óta a Nap körül keringett, idén decemberben érkezik újra a bolygó közelébe, amikor a japánok újra megpróbálják a manővert. (Kép: JAXA)
A szondát 2010 májusában indították, fél év alatt ért a Vénuszhoz. A sikertelen pályára állás után, a Nap körül keringve a tervezettnél erősebb hőhatásnak volt kitéve, így egyelőre a JAXA szakemberei nem tudják, károsodtak-e a szonda műszerei. A szonda feladata a Vénusz éghajlatának és időjárási körülményeinek vizsgálata. Öt kamerával szeretnék a felhőzet változásait követni, emellett feltérképeznék a vízgőz és a szén-dioxid eloszlását a légkörben. Hosszú hullámhosszú infravörös kamerával aktív vulkánokat keresnek, az ibolyántúli kamerával pedig a szuperrotáló (a bolygó tengelyforgásánál sokszorta gyorsabban forgó) felsőlégkör szerkezetét és a kén-dioxid eloszlását követnék. A bolygó éjszakai oldala fölött villámok fényét keresik.
A japánok eredetileg azt szerették volna, ha az Akacuki az ESA Venus Express űrszondájával összehangoltan hajthatta volna végre a kutatási programját, időközben azonban a Venus Express üzemanyaga kifogyott, és a szonda 2014-ben minden bizonnyal elégett a Vénusz légkörében. Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Újabb esély felé a Vénusznál?
Akatsuki: nem adták fel
Mégis előbb érhet a Vénuszhoz a japán szonda?
Akatsuki: el a Vénusz mellett
A Vénusznál a japán űrszonda
Japán űrszonda indult a Vénuszhoz
A japán Vénusz-szonda új neve
Venus Express: csendben vége
Az Akacuki decemberre tervezett manőveréről a Vénusznál (Spaceflight Now)
A H-2A rakéta ezúttal egy nagyfelbontású optikai kamerával felszerelt műholdat állított pályára.
