A Rio-skála többek között annak a szélesebb közönség felé való kommunikálására szolgálna, hogy mennyire fontos (vagy nem fontos) egy adott jel, amely idegen civilizációtól származhat.
Most itt a 2.0-s verzió, és ennek egyfelől örülni lehet, mivel ugyanúgy ráirányítja a SETI-re a figyelmét, mint eredeti megjelenésekor, az ezredfordulón. Másfelől viszont komoly kérdések is felvetődnek.
Viszont még mielőtt kitérnék erre, hadd jegyezzem meg, hogy az alábbiakban nem az eredeti Rio-skáláról lesz szó, hanem a 2.0-sról, amelynek a munkálataiban Almár Iván, aki az 1.0-s érdemi szerzője volt, csupán formálisan vett részt. Ez azért fontos, mert jelentős különbségek vannak a két verzió és a két megközelítés, az eredeti meg az átdolgozott között, és ez az „új” Rio-skálát tárgyaló cikkben is jól tetten érhető. És egyáltalán nem biztos, hogy a végeredmény mindenkinek tetszeni fog.
És itt most nem is arra gondolok, hogy legalábbis furcsa egy tudományos cikkben arról olvasni, hogy bő másfél évtizede még nem volt mobilinternet, tehát a Rio-skála akkori, webes megjelenése ma már elavult. Ez egy olyan technikai részlet, aminek legfeljebb annyiban van köze a kérdéshez, hogy a 2.0-s verziót bemutató cikk szerint ma sajnos leginkább nem szokás használni a Rio-skálát, amikor valaki egy esetleges jel fontosságáról beszél. Amiből a szerzők arra a következtetésre jutnak, hogy a probléma egyik forrása minden bizonnyal a skála jelenlegi formája (felépítése/webes megjelenése stb.) lehet, tehát ezen kell változtatni: az új kutatási eredményeket is be kell építeni, és „felhasználóbarátabbá” kell tenni.
Ami két, ki nem mondott feltételezést is tartalmaz. Azt, hogy azért nem vált elterjedtté, mert eddig nem felelt meg a célnak. Csak éppen az is elképzelhető, hogy azért nem, mert nincs rá igény. Illetve ott van az is, hogy ha módosítjuk, akkor jobb lesz – noha lehetséges, hogy eddig ugyan nem volt tökéletes, viszont a változtatás nem válik a javára. Mindezeket csupán azért említem, mert a 2.0-s Rio-skála több, ki nem mondott feltételezést is tartalmaz, és ennek hatása lehet a végeredményre is.
Amit egyébként mindenki maga is kipróbálhat (lásd ezt a linket), és ennek megfelelőn mindenki maga döntheti el, hogy az új skálának sikerült-e elérni a kitűzött célokat. És ha igen/nem, akkor ez a verzió jobban tetszik-e neki, mint az előző.
Én személy szerint inkább a „nem”-re szavazok. Már csak azért is, mert rettenetesen idegesítő, hogy az online kvíz számomra követhetetlen logika alapján működik: miután azt válaszoltam, hogy – az általam elképzelt, hipotetikus esetben – a jel valahonnét, messziről (a Galaxisból) érkezik, majd pedig azt, hogy igen: aktív, kétirányú kommunikáció folyik közöttük és közöttünk (ami ugye sok száz, de talán sok ezer évvel a jövőbe helyezi az egészet), a következő kérdés az, hogy „a küldő tudatában van-e az emberiség és az emberiség technológiája létezésének”. Igen, enélkül nehéz lenne a kétoldalú kapcsolatot fenntartani. Majd ezt követően arra is rákérdeznek, hogy van-e bizonytalanság az egész jelenség létével kapcsolatban (ami a kétirányú kommunikáció megléte esetén furcsa kérdés). És nem sokkal később, miután bekattintottam, hogy nem, nincs kétség, az következik, hogy például olyan pszichológiai jelenségről van szó-e, mint az UFO-észlelések… és ismét valamivel később arra is kitérnek, hogy nem beugratás-e az egész. Mindezt annak ellenére, hogy már egyértelműen kijelentettem, hogy szerintem ez nagyon is létező kapcsolat.
De vannak más, súlyosabb kifogásaim is. Amikor a Rio-skála 1.0-s verziója megjelent, akkor nyilvánvalóvá tette, hogy egy esetleges kapcsolatfelvételnek komoly társadalmai hatásai is lehetnek, és ezzel tudományos szempontból is foglalkozni kell. Közel két évtizeddel később viszont már nem igazán szerencsés, ha a kérdésben kizárólag csillagászok és űrkutatók próbálnak véleményt mondani. Ez az eredeti Rio-skála idején még nem volt szempont (már csak azért sem, mert akkoriban leginkább nem voltak a témával foglalkozó társadalomtudósok), mostanra viszont megváltozott a helyzet. És mint ahogy anakronizmus lenne az eredeti Rio-skálán a mai szempontokat számon kérni, hasonlóképpen nem lenne szerencsés az sem, ha a több mint másfél évtizeddel később született, új skálát a régi szempontok alapján ítélnénk meg.
Ezért tekinthető problémásnak, hogy a Rio 2.0-ról szóló cikket kizárólag természettudósok: csillagászok és űrkutatók jegyzik (nem kevesebb, mint heten). És valószínűleg ezért fordulhatott elő, hogy két, valójában egymástól nem független, de egymással nem is azonos cél keveredett: „karakterizálni mind a jel [észlelésének] következményeit, mind pedig annak a valószínűségét, hogy a jel valóban egy idegen civilizációtól származik.” Természetesen a második kérdés sem problémamentes, de ha képesek vagyunk eldönteni, hogy valóban idegen eredetű-e, akkor azért előrébb vagyunk (ez elég nagy „ha”, de tételezzük fel, hogy igen). Viszont ebből semmi sem következik közvetlenül arra vonatkozóan, hogy milyen hatása lesz a társadalomra. Még akkor sem, ha tudjuk, hogy viszonylag közelről vagy a Galaxis másik feléből származik-e a jel, és kizárólag mi vagyunk-e a címzettjei.
A probléma röviden az, hogy a Rio-skála lényegében annak a Torino-skálának az analógiájára készült, amely a kinetikus energia és a becsapódási valószínűség figyelembe vételével határozza meg, hogy egy becsapódó kisbolygó mekkora hatással lenne az emberiségre. Értsd: hogy milyen mértékű lenne a kihalás – ami a fizikai paraméterek ismeretében nagyon is jól számszerűsíthető. Az viszont ugyanúgy nem számszerűsíthető, hogy mekkora hatása lesz a társadalomra egy ilyen felfedezésnek, mint ahogy bármilyen más felfedezés sem. Lehetnek ugyan elképzeléseink a kimenetről, de azok majd vagy igaznak bizonyulnak, vagy nem – miként erre egy társadalomtudós minden bizonnyal felhívná a figyelmünket. Egy találmány vagy egy könyv (eszme, társadalmi változás) esetén sem tudjuk előre megmondani, hogy majd fontosnak bizonyul-e. Még akkor sem, ha bevetjük az ilyenkor szokásos társadalomtudományi módszereket, és nem csupán néhány – amúgy méltán elismert – természettudós véleményét vesszük figyelembe. Röviden: egy idegen civilizációval való kapcsolatfelvétel „hatásai” („fontossága”) nem határozható meg úgy, mint egy kisbolygó-becsapódásé.
Valószínűleg senki sem vonja kétségbe, hogy a végeredmény „nagyon komoly mértékben múlik a [kapcsolatfelvétel] potenciális következményein és a felfedezés megbízhatóságán”, miként a Rio-skála 1.0-s verziójában olvasható. Viszont 2018-ban érdemes lett volna figyelembe venni, hogy azzal kapcsolatban, hogy a társadalom miként fog reagálni – lévén szó esetünkben nem természet-, hanem társadalomtudományról –, nincs olyan közvetlen ok-okozati kapcsolat az esemény (idegen civilizáció jeleinek detektálása) és a következmény (a társadalom lehetséges reakciója) között, mint egy kozmikus katasztrófánál, ahol adott nagyságú becsapódás szükségképpen adott következménnyel jár.
Na de majd talán a 3.0-s verzió: remélhetőleg lesz ilyen, hiszen fontos kérdésről van szó.
Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
A SETI jövője és a társadalomtudományok
A SETI fogalmi problémái
Születésnapi interjú Almár Ivánnal (2. rész)
Rio 2.0 cikk (International Journal of Astrobiology)
Rio-skála 2.0 (kérdőív)
Noam Chomsky, a világ egyik legismertebb nyelvésze erről beszélt egy METI workshopon.
