Milyen a földönkívüliek nyelve?

Noam Chomsky, a világ egyik legismertebb nyelvésze erről beszélt egy METI workshopon.

Chomsky szerint némiképp „hóbortosan fogalmazva: a marsi nyelv nem is különbözne annyira ez emberitől”, és ebből akár az is következhetne, hogy a hipotetikus idegenek történő üzenetküldésnél ad absurdum természetes nyelvet is használhatnánk. Sőt, ezek szerint az sem lenne meglepő, ha az „ő” üzenetük érkezne természetes nyelven megfogalmazva. És mivel eddig az volt az általános vélekedés, hogy leginkább a matematika vagy a természettudományok szolgálhatnának a kommunikáció alapjául, ezért ez mindenképpen érdekes felvetés – érdemes azonban azt is megnézni, hogy milyen elképzelésekre/meggyőződésekre épít.

(A módosított kép forrása)

Jócskán leegyszerűsítve: Chomsky 1950-es évek óta fejlesztett koncepciója szerint létezik valamiféle „univerzális grammatika”, amely minden nyelv alapjául szolgál. Ez mintegy belénk van huzalozva, és ezért lehetséges, hogy az újszülött meg tudja tanulni az anyanyelvét – anélkül, hogy korábban rendelkezett volna bármiféle nyelvismerettel.

Miként Douglas Vakoch amerikai csillagász fogalmazott a workshopon, ebből kifolyólag „amennyiben egy marsi meglátogatná a Földet, úgy azt gondolná, hogy mi mindannyian ugyanannak a nyelvnek a dialektusait beszéljük, mivel minden földi nyelvre ugyanaz az alapvető struktúra jellemző.” Amihez Chomsky a szintén nyelvész Jeffrey Watumull-lal közösen tartott prezentációja során azt tette hozzá, hogy nem csak a földi nyelvek hasonlítanak egymásra, de minden bizonnyal – miként fentebb már idéztük – a „marsiaké” (értsd: intelligens idegen fajoké) is.

Ezen a ponton azonban két problémába ütközünk. Egyfelől, hogy még ha igaza lenne is Chmoskynak azzal kapcsolatban, hogy minden földi nyelv alapja ugyanaz a struktúra (amit azért van, aki vitat), ez nem jelentené azt, hogy egy ismeretlen földi nyelvet szükségképpen meg lehet fejteni. Ehhez a nyelvész Michael Coe szerint tudnunk kellene, hogy milyen nyelvcsaládba tartozik, megfelelően nagy szótárral kellene róla rendelkeznünk – és így tovább. Ugyanis a jelölő és a jelölt: a szó és a fogalom között nem szokott olyan kapcsolat lenni, amit kívülről, megfelelő információk híján ki lehetne deríteni (ezért is olyan fontosak a rosette-i kőhöz hasonló, több nyelvű források).

Másfelől, még amennyiben az emberi nyelvek ugyanazon alapulnak is, és még amennyiben ez garancia lenne az érthetőségre (miként nem az), még mindig nem garantálná semmi, hogy egy ki tudja, milyen idegen lény nyelve alapvető struktúráját tekintve szükségképpen hasonlítson a miénkre. Úgyhogy amit Chomsky mond, az végső soron nem több, mint egy kétségkívül szellemes, ám nehezen védhető felvetés.

Kapcsolódó cikkek:
2018: kérdések a METI körül
Érthető(bb)en üzenni
Mondd, te mit üzennél?

Kapcsolódó linkek:
Beszámoló a METI-workshopról