Hétfőn rendezte a MANT az idei Űrkutatás Napját, amelynek programja három blokkból állt.
Az Űrkutatás Napját a Magyar Asztronautikai Társaság (MANT) igyekszik minden évben a Nemzetközi Világűrhéthez (október 4–10.) közeli időpontban szervezni. A maratoni hosszúságú rendezvény 2021-ben október 11-én délután 4 órakor kezdődött, és ezúttal a fő téma is kapcsolódott a Nemzetközi Világűrhét idei témájához: nők a világűrben (vagy tágabban értelmezve inkább a nők szerepe az űrtevékenységben). Így nem is meglepő, hogy az előadók közt ebben az évben többségben voltak a hölgyek.
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME), az Egyesített Innovációs és Tudásközpont (EIT) Neumann-tárgyalójában ezúttal a MANT tagjai foglalhattak helyet, előzetes regisztráció alapján. De mindenki más követhette élőben a Galileo Webcast internetes közvetítését. A több mint három órán át tartó gazdag programot szinte lehetetlen teljesen felidézni egy rövid beszámoló keretei között, de szerencsére az Űrkutatás Napja 2021 teljes felvétele utólag is megtekinthető. Így aki lemaradt róla élőben, az bármikor pótolhatja. Írásunk tehát inkább kedvcsináló az egyes előadások megtekintéséhez.
A helyszínen megjelenteket és a közvetítés nézőit Kovács Kálmán, a MANT elnöke, a BME EIT igazgatója köszöntötte. A program szinte már hagyományos módon Ferencz Orsolyának, a Külgazdasági és Külügyminisztérium űrkutatásért felelős miniszteri biztosának előadásával kezdődött, aki összefoglalta az elmúlt év eredményeit és szólt a kormány által nemrég elfogadott fontos dokumentumról, amelyben – hazánkban most először – lefektették az ország űrstratégiáját. Ez alapul szolgálhat ahhoz, hogy az űrkutatás és űrtevékenység, valamint az ezekre alapuló szolgáltatások – a sok évtizedes hagyományokra építve – lendületes fejlődésnek induljanak. Beszámolt arról, hogy az űrtevékenységre szánt éves költségvetési források jelentősen megnövekedtek, mostanra megközelítik a 10 milliárd forintot. Ennek részeként a 2018-as értékhez képest megnégyszereződtek az Európai Űrügynökség (ESA) programjaiba befizetett hozzájárulásaink. Ezt a pénzt az ESA-ban követett földrajzi viszatérítés elve alapján a magyar ipari szereplők és kutatóhelyek pályázati alapon fel tudják használni arra, hogy még jobban be tudjanak kapcsolódni a nemzetközi űrprogramokba.
(Kép: Galileo Webcast)
Ferencz Orsolya előadása végén kiemelte a MANT, mint megbízható szakmai partner szerepét. Ennek mintegy folytatásaként, a második programblokkban Horvai Ferenc moderálásával egy kerekasztal-beszélgetésre került sor, MANT – minden időben címmel. Résztvevői Almár Iván, a MANT örökös tiszteletbeli elnöke – aki a kezdetektől fogva vezető szerepet játszott a 65 éves (!) múltra visszatekintő szervezet életében –, Kovács Kálmán jelenlegi, és Both Előd nemrég leköszönt előző elnök voltak. Sok minden szóba került a beszélgetés során, az oktatástól kezdve az űrtevékenység népszerűsítésén át az ifjúsággal való munkáig. A résztvevők azt a témakört járták körül, hogy mit tett korábban, és mit tud tenni a mai gyorsan változó világban a MANT a magyar űrkutatásért. Nem rejtették véka alá a negatívumokat sem, mint például a viszonylag alacsony taglétszámot, az alapszabály modernizálásának és az egyesület állandó „otthonának” a kérdését.
Azután következett a nőknek az űrtevékenységben játszott szerepéről szóló blokk, a Nemzetközi Világűrhét apropóján. A hat előadó más-más korosztályt és szakterületet képviselt. Illés Erzsébet a hazai űrkutatás kezdeteire tekintett vissza, külön felidézve (és név szerint is említve) az akkor még meglehetősen kevés női kutatót. Utána Strádi Andrea, az ELKH Energiatudományi Kutatóközpont Űrdozimetriai Kutatócsoportjának munkatársa beszélt a kozmikus sugárzás hatásairól az emberi szervezetre. A MARE kísérlet, amelybe meghívást kaptak, a NASA Holdat – egyelőre még emberek nélkül – megkerülő Orion űrhajója tudományos programjának része. Két antropomorf női (!) fantomot szerelnek fel különféle dózismérő műszerekkel. Az ipari kutatások területéről Tamási Kingát, az Admatis Kft. laboratórium- és tesztvezetőjét, a Miskolci Egyetem doktorjelölt hallgatóját hívták meg a szervezők. Ő internetes bejelentkezéssel beszélt érdekes anyagtudományi munkájáról és biztatta a lányokat a műszaki pálya választására. Széll Alexandra, a C3S Kft. üzletfejlesztési vezetője az űriparról általában és cégük tevékenységéről is beszélt. Saját bevallása szerint csak alig 4 éve került kapcsolatba az űriparral, ahol még most is szinte minden nap tanul valamit. Daczi Diána a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnál dolgozik, szakterülete az űrtávközlés, ő az űreszközökre vonatkozó jogi környezetről tartott előadást. Végül Komáromi Annamária fizikatanár azzal kezdte mondandóját, hogy az ő szakmájában már most többségben vannak a nők, majd az ígéretes SpaceBuzz programról, egy Hollandiából indult kezdeményezésről mesélt, amelynek révén Magyarországon is közelebb lehet majd hozni a világűrt a 10–12 éves korosztályához.
Az idei Űrkutatás Napját záró programblokkban olyan aktuális hazai eredményekről esett szó, amelyeket olvasóink is jól ismerhetnek korábbi cikkeinkből, híreinből. Gschwindt András (BME) a SMOG-1 műholdról és az elkészüléséhez vezető útról beszélt. Milánkovich Dorottya (C3S Kft.) a nemrég felbocsátott RADCUBE műholddal kapcsolatos újdonságokat ismertette. Bacsárdi László bejelentkezésének témája a BME-n hamarosan induló űrmérnök mesterképzés volt. Végül Székely Anna Krisztina beszélt a nemzetközi kapcsolatokról: az Űrhajósok Nemzetközi Szövetségének küszöbön álló budapesti kongresszusáról, valamint a hamarosan kezdődő dubaji Nemzetközi Asztronautikai Kongresszusról, ahol az is eldől, hogyan döntenek a 2024-es kongresszus szervezésére benyújtott magyar pályázatról.
Rövid zárszavában Kovács Kálmán bejelentette, hogy a MANT hagyományos diákpályázatának témája idén a mesterséges intelligencia szerepe lesz az űrtevékenységben. (A közeljövőben részletesen is ismertetjük majd a kiírást.)
Kapcsolódó cikkek:
Űrkutatás Napja 2021: október 11-én
Lezajlott a magyar űrkutatók legnagyobb szakmai rendezvénye
Magyarország Űrstratégiája
Magyarok a Hold körül
Miskolc az űrkutatás térképén
Műholdáthaladás Budapestről nézve
Az űrtávközlés kezdetei (1. rész)
SpaceBuzz: űrhajós program gyermekeknek
SMOG-1: egy hónapja a világűrben
Űrmérnök mesterképzés 2022