Mi várható 2015-ben? (1. rész)

Új év, új előretekintés. Az Űrvilág hagyományos évindítója, az első részben az emberes űrhajózási programokkal kapcsolatban várható eseményekkel.

Ahogy az előző évek, úgy 2015 is a már 2000 óta folyamatosan lakott Nemzetközi Űrállomás (ISS) üzemeltetése jegyében telik majd. Az űrállomás – a kínaiakat és indiaiakat kivéve – lényegében az űrkutatásban legaktívabb nemzetek széles összefogásával működik. Ez egy különleges, a súlytalanságban és a nyílt világűrben végzett kísérletek végzésére alkalmas laboratórium, újabban pedig egyre inkább földmegfigyelő platformként is hasznosítják. Az ISS személyzetei hagyományosan hármas váltásokban érkeznek és távoznak, biztosítva a mindenkori „munkaerőt” a kísérletek elvégzéséhez és a javításokhoz, az állomás működésének fenntartásához. 2015-ben jelentős újdonság lesz, hogy két űrhajós – amerikai részről Scott Kelly, orosz részről Mihail Kornyijenko – egy teljes évet tölt majd az űrállomáson. A korábban jellemző féléves utazásokhoz képest kétszeres időtartam arra lesz alkalmas, hogy a mai korszerű eszközökkel és vizsgálati módszerekkel is felmérjék, hogyan reagál az emberi szervezet a nagyon hosszú ideig tartó súlytalanságra. A program jól illeszkedik az ISS egyik fő kutatási irányába, a Föld közvetlen környezetén túlra, idővel akár a Marsra tervezett emberes küldetések előkészítésébe.

Scott Kelly (balra) és Mihail Kornyijenko 2015 márciusában indulnak egy éven át tartó űrutazásra az ISS-re. Eddig már négy orosz kozmonauta töltött egy évnél is hosszabb időt Föld körüli pályán, de ők még 1987 és 1999 között repültek. (Kép: NASA)

A személyzetek váltására, az ISS-re való fel- és lejutásra továbbra is orosz Szojuz űrhajókkal nyílik csak lehetőség. Az Egyesült Államokban folynak ugyan a magáncégek részvételével az űrhajófejlesztések – tavaly a Boeing és a SpaceX jutottak a NASA-finanszírozású program következő fordulójába –, de az új, emberek biztonságos szállítására alkalmas űreszközök legkorábban 2017 végére állhatnak szolgálatba.

A Szojuz űrhajók indításának 2015-re tervezett startidőpontjai, illetve az űrhajósok neve és nemzetisége alább olvasható:

Szojuz TMA-16M (március 27.) – Gennagyij Padalka, Mihail Kornyijenko (Oroszország), Scott Kelly (USA)
Szojuz TMA-17M (május 26.) – Oleg Kononyenko (Oroszország), Kimiya Yui (Japán), Kjell Lindgren (USA)
Szojuz TMA-18M (szeptember 1.) – Szergej Volkov (Oroszország), Andreas Mogensen (ESA/Dánia), Sarah Brightman (űrturista, Nagy-Britannia)
Szojuz TMA-19M (november) – Jurij Malencsenko (Oroszország), Timothy Peake (ESA/Nagy-Britannia), Timothy Kopra (USA)

Andreas Mogensen dán nemzetiségű ESA űrhajós 2013. szeptember 22-én Kölnben, az Európai Űrügynökség és a DLR közös SocialSpace2013 rendezvényén, szerkesztőségi tagunk, Kovács Zsuzsanna társaságában. (Kép: Simon Bierwald)

Kelly és Kornyijenko egy éven át tartó repülése alaposan megkavarja a megszokott rendet, mivel így nem minden űrhajós térhet vissza ugyanazzal a Szojuzzal a Földre, amellyel elindult. A hosszú időtartamú repülésen részt vevő páros majd a Szojuz TMA-18M-mel érkezik vissza, 2016 márciusában. Az ő két felszabaduló helyüket a TMA-16M szeptemberi visszaútján Andreas Mogensen, az ESA hivatásos – és Dánia legelső – űrhajósa, és Sarah Brightman angol énekesnő, hosszú idő (akkor már hat év) után az első fizető „űrturista” foglalja majd el. A 2015-ben az ISS-re utazók között ezúttal nem lesz profi űrhajósnő, a hölgyeket a jelek szerint egyedül Sarah Brightman képviseli majd. Most, az év fordulóján még két nő, az orosz Jelena Szerova és az olasz Samantha Cristoforetti dolgozik az űrállomáson, ők 2015 folyamán térnek vissza.

Sarah Brightman 2012-ben jelentette be, hogy űrrepülésen vesz majd részt az Orosz Űrügynökség (Roszkoszmosz) és a Space Adventures cég szervezésében. Ő lesz a nyolcadik, aki fizet az ISS-re való feljutásért, a hírek szerint 52 millió dollárt. A 10 napos útra a kiképzését januárban kezdik meg Oroszországban. (Kép: EPA / Szergej Ilnyitszkij)

Az űrállomás működtetéséhez, az emberek életfenntartásához, a tudományos munka végzéséhez teherszállító űrhajók is kellenek. Ezekkel biztosíthatók a kísérleti anyagok, eszközök, műszerek, a rendszeresen szükségessé váló javításokhoz tartalék alkatrészek. Ezek visznek friss élelmiszert, ivóvizet, oxigént, levegőt, a pályamódosításokhoz hajtóanyagot. A távozó teherűrhajók segítségével szabadulnak meg az ISS fedélzetén feleslegessé vált hulladéktól és – jelenleg csak az amerikai SpaceX Dragonjaival – szállítják vissza földi elemzésre a kísérleti mintákat. A legrégebb óta az orosz Progressz teherűrhajók szolgálnak. 2015-ben is négy alkalommal látogatják meg az űrállomást. Közülük három a jelenleg használt Progressz-M sorozatot képviseli. Idén mutatkozhat be a felújított Progressz-MS változat is. Az európai ATV-k tavaly indított, most még fenn levő utolsó képviselője (Georges Lemaître, ATV-5) január végén hagyja el az űrállomást. A japánok HTV (H-2 Transfer Vehicle, más néven Kounotori, azaz fehér gólya) teherűrhajójának ötödik példánya várhatóan végül 2015 nyarán repül.

Az amerikai magán-teherűrhajók közül a SpaceX Dragonjai és az Orbital Sciences Cygnusai állnak elvileg rendelkezésre. Az első, 2014 végéről áthúzódó Dragon-indítás (CRS-5) hamarosan, január elején várható. Ezen kívül a 2015-os tervekben még három út szerepel, áprilisban, júniusban és szeptemberben. A Cygnus legutóbbi, 2014. októberi startja az Antares rakéta balesete miatt megsemmisüléssel végződött, ami visszavetette a programot. 2015-re az Orbital Sciences kényszerűségből alternatív hordozórakéta után kellett nézzen. A megoldást az Atlas-5-ben találták meg, a remények szerint a második félévben elindulhat a következő Cygnus az ORB-4 jelzésű útjára a Nemzetközi Űrállomáshoz.

Kapcsolódó cikkek:
Mi várható 2014-ben? (1. rész)
Mi várható 2014-ben? (2. rész)
Megvannak a jelöltek az egy éves űrutazásra
Kísérletek űrhajósikrekkel
Boeing és SpaceX
Fly me to the Moon
Január elején indulhat a Dragon
Cygnus: repülés más rakétákkal?
Átszállás Atlas-5-re