Cygnus NG-20

Először indult a Northrop Grumman teherűrhajója a SpaceX Falcon-9 hordozórakétájával a Nemzetközi Űrállomás felé.

A rakétaváltás oka, hogy a Northrop Grumman Antares rakétájának 230+ jelű változatát a legutóbbi teherűrhajó-indítás alkalmával, tavaly augusztus elején használták utoljára. A Northrop Grumman és Firefly Aerospace közös új fejlesztésének, az Anaters-330-nak a befejezése pedig még időbe telik, s a NASA megbízásából addig is folytatni szeretnék a rendszeres teherszállítást a Nemzetközi Űrállomásra (ISS). A szerződések szerint még két, a mostanihoz hasonló indítási alkalom lesz Falcon-9 rakétákkal.

Az NG-20 előkészületei: először került Cygnus teherűrhajó egy Falcon-9 rakéta orrburkolata alá. (Kép: SpaceX)

A Cygnus NG-20 (S.S. Patricia “Patty” Hilliard Robertson) teherűrhajó startja január 30-án magyar idő szerint 18:07-kor történt a floridai Cape Canaveral űrhaderőbázis 40-es indítóhelyéről. A rakéta egy tizedik alkalommal használt első fokozattal (B1077) repült, amely mintegy 8 perccel a felemelkedést követően most nem a tengerre, hanem szárazföldi leszállóhelyre (LZ-1, Landing Zone-1) tért vissza. A Northrop Grumman teherűrhajóinál hagyomány, hogy nevet kapnak egy egykori űrhajós után. A mostani névadót, az orvos végzettségű Patricia Robertsont 1998-ban választották be a NASA űrhajóscsapatába és kiképzése után 2002-ben kellett volna eljutnia az ISS-re. De egy évvel korábban, 38 évesen egy repülőgépes baleset következtében életét vesztette.

Az amerikai építésű kiszolgálómodullal és az olasz–francia Thales Alenia Space által szállított hermetikus egységgel felszerelt Cygnus teherűrhajó a szokásos ellátmány és felszerelések mellet számos kísérleti eszközt és berendezést visz magával. Ezek között megtalálható például egy miniatűr sebészeti robot két „kézzel”. Ezzel kísérletképpen földi távirányítású műveleteket végeznek majd az űrállomáson. A cél a hosszabb időtartamú űrutazásokra való felkészülés, amelyeknél nagyobb valószínűséggel lehet majd szükség sürgős, távvezérelt orvosi beavatkozásokra. Utazik még néhány gyártási kísérlet, például kisebb fémalkatrészek 3D nyomtatására vagy félvezetők előállítására. Sejtkultúra kerül fel az ISS-re a porckopás vizsgálatát célzó kísérletekhez. A KREPE-2 (Kentucky Re-entry Probe Experiment-2) nevű kísérlet majd a teherűrhajó későbbi légköri visszatérése (megsemmisülése) alkalmával szolgál adatokkal a különféle anyagokból kialakított hővédő rendszerekről. Olyan eredményeket is remélnek, amelyeket a Földön is hasznosítani lehet, például az erdőtüzek oltásában részt vevő emberek védelmében.

Kapcsolódó cikkek:
Cygnus NG-19

Kapcsolódó linkek:
A Cygnus NG-20 indítása Falcon-9 rakétával (Spaceflight Now)