A mai napon az amerikai űrhivatal illetékesei közel 34 év után beismerték, hogy az Apollo-17 űrhajósai annak idején élőlényekre utaló jeleket találtak a Holdon.
1972 decemberében Eugene Cernan és a geológus Harrison Schmitt a holdjárművel (Lunar Roving Vehicle, LRV) több mint 30 km utat tett meg és rekordmennyiségű, 110 kg-nyi holdkőzetet gyűjtött. A mindeddig elhallgatott, évtizedekre tikosított dokumentumokból most kiderült, hogy sokkal több munkát is végezhettek volna. A gyors visszatérésnek az volt az oka, hogy józan ésszel megmagyarázhatatlannak tűnő eset történt az LRV-vel!
Egy hosszabb gyalogos gyűjtőút után visszaérkezve az amerikai űrhajósok azt tapasztalták, hogy a holdjármű mind a négy kereke hiányzik! Megdöbbenésükben csak arra volt idejük, hogy egy fényképet készítsenek, azután rögtön menekülőre fogták a dolgot. Hiszen más logikus magyarázat nem létezett: valamilyen intelligens lények ellopták a kerekeket. (Bár földi viszonylatban egy hasonló tett nem számít feltétlenül az intelligencia jelének, de állíthatjuk, hogy holdi körülmények között igen!) Ráadásul okkal volt feltételezhető, hogy az ismeretlenek szándékai nem barátságosak.
Bár magukat a lényeket az űrhajósok nem látták a Holdon, sőt a nagy ijedtségben a lábnyomaikat sem tudták azonosítani a számos egyéb, saját maguktól származó nyom között, a NASA illetékesei meg vannak győződve róla, hogy a tolvajok ma is a Holdon élnek. Ez az egyik (ha nem a legfőbb) oka annak, hogy az Apollo-17 küldetése óta nem járt ember égi kísérőnk felszínén...
A Kongresszus most rendkívüli vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezte, hiszen az eset új megvilágításba helyezi a Bush-tervet. Elemzők szerint a Holdra való visszatérés most már csak úgy jöhet szóba, ha a személyzettel biztonsági emberek is utaznak majd. Ez viszont alaposan megdrágítja a programot. (Képek: nasa.gov, howstrange.com; érdemes azért figyelni a hír keltezésének napjára...)
Kapcsolódó cikkek:
Rövidesen megszűnik a NASA?
Az utolsó séták a Holdon
Az első holdséta csak amolyan bemelegítés volt az igazi próbatétel, a Cone-kráter lejtőjének megmászása előtt. Az űrhajósoknak egy 3 kilométeres, hegymászással nehezített túrát kellett tenni, hogy a kráter pereméről szedhessenek mintákat.
