Az ExoMars 2020 felszíni platformján 13 tudományos műszer működik majd, köztük két európai. Az egyikről részletes ismertetés hangzott el az ENSZ-ben, de bolygóvédelmi összefüggések is felmerültek.

A 2020-ban indítandó ExoMars ESA–orosz marsjáró leszállóhelyét kijelölő bizottság az Oxia-síkság (Oxia Planum) mellett foglalt állást. A két érintett űrügynökség 2019 közepén hagyhatja jóvá a javaslatot.

Az ESA Egyesült Királyságban épülő marsjárója 2021 tavaszán érkezhet a vörös bolygóra. Ötletpályázaton választják ki, mi legyen a neve.

Az ESA Mars körül keringő TGO szondája megkezdte az áttérést a tudományos vizsgálatokhoz alkalmas pályára. Néhány lökés a hajtóművel, a többi a légkör dolga.

Az ExoMars október 19-én Mars körüli pályára állt keringőegysége, a TGO a tudományos mérések második sorozatának kezdeteként elkészítette első felvételeit a Phobosról.

Az ExoMars 2016 kíséreti leszállóegysége a Mars felszínébe csapódott. Az adatok elemzése után egyre világosabb, hogy miért.

A leérkezés utolsó percében megszakadt a rádióadás, és azóta sem adott életjelet magáról Marsra szálló európai szonda. Az MRO közben felvételeket készített a helyszínről.

A Marsra október 19-én leszálló egység levált az eddig vele együtt utazó, a Mars körüli pályára szánt Trace Gas Orbiter űrszondáról.

Amikorra az ExoMars 2016 két űrszondája megérkezik a Marshoz, a kritikus manőverekhez nagyon pontosan kell ismerni a helyzetüket.

Az európai és orosz együttműködésben készült űrszonda egy keringő- és egy leszállóegységet visz a Marshoz.

Megvan a neve az ESA ExoMars 2020-ban indítandó, a vörös bolygóra 2021-ben érkező marsjárójának.

Az ExoMars TGO űrszondája egy a Mars magas déli szélességei mentén található kráterről készített látványos felvételt. A képnek magyar vonatkozása is van.

2016 októberében érkezett a Marshoz az ExoMars Trace Gas Orbiter (TGO) szondája. Légköri fékezések hosszú sorozata után lassan kialakul a végleges pályája.

Végre megjelentek az ESA Bulletin új, újabb és legújabb számai – egy kötetben a négy 2016-os beszámoló, közelebbről a 165., a 166., a 167. és a 168. szám.

A bolygó körül nemrég pályára állt űrszonda első adatai biztatóak. A fedélzeti kamerarendszer (CaSSIS) fontos magyar vonatkozással is rendelkezik!

A Mars felszínébe csapódott európai űrszonda leérkezési helyét az amerikai Mars Reconnaissance Orbiter nagy felbontással fényképezte.

Az ExoMars 2016 leszállóegysége elérte a Mars felszínét a Meridiani-síkságon. Állapota egyelőre nem pontosan ismert, valószínűleg működésképtelen.

Az ESA és a Roszkoszmosz közös ExoMars űrszondája útja nagyobb részét már megtette. A Schiaparelli október közepén leszáll a vörös bolygóra. De hová?

A közös európai–orosz Mars-program következő nagy lépése nem 2018-ban, csak 2020-ban kezdődik.

Első eset a Mars kutatásában, amikor az Európai Űrügynökség (ESA) és az orosz Roszkoszmosz közösen indít űrszondát.