Különleges kép született a Nemzetközi Űrállomásról (ISS), ahol most épp hat űrhajó van „kikötve”, köztük az első emberes próbarepülését végző Starliner.
A fénykép nem épp az ISS közeléből, hanem 276 km távolságból készült. A Maxar alacsony pályán keringő WorldView-3 nagyfelbontású földmegfigyelő műholdja ezúttal nem a földfelszínt, hanem a Föld körüli térséget figyelte.
A WorldView-3 műhold képe június 7-én készült a Nemzetközi Űrállomásról. (Kép: Maxar)
A Boeing Starliner űrhajójának a Boe-CFT emberes próbarepülést teljesítő Calypso nevű példánya, fedélzetén két űrhajóssal június 6-án érkezett meg az ISS Harmony moduljának a keringési irány szerinti elülső dokkolóhelyéhez. A jellegzetes, kúpban végződő testű űrhajó a fenti képen jobb oldalt látható. Ugyancsak az amerikai szegmens Harmony moduljánál, annak a felső (zenit irányú, tehát a Föl irányával ellentétes) oldalán tartózkodik a SpaceX Crew Dragon űrhajójának Endeavour nevű példánya. Azzal márciusban érkezett az űrállomás jelenlegi állandó személyzetének négy tagja. További hárman a szintén márciusban felbocsátott orosz Szojuz MSZ-25 utasai, az ő űrhajójuk az ISS fő tengelyének másik végén, az orosz szegmens Pricsal moduljának alsó dokkolóhelyén (a képen takarásban) tartózkodik. Jól látható viszont két orosz Progressz teherűrhajó, az MSZ-26 (79P) és MSZ-27 (80P). Természetesen mindkettő az orosz szegmens „vendége”, az előbbi a Zvezda modul hátsó végén (a képen balra), a második a Poiszk modul zenit felé néző oldalán. Az ISS-nél parkoló teherűrhajók sorát a Northrop Grumman Cygnus NG-20 járműve teszi teljessé. Ez az amerikai Unity modulhoz kapcsolódik, a Föld felé néző (nadir) oldalon, a műholdas képen szintén takarásban.
A tájékozódást segítendő, itt egy az ISS aktuális konfigurációját és a hozzá csatlakozó űrhajók elhelyezkedését mutató ábra egy másik nézőpontból. (Grafika: NASA)
A Maxar Intelligence volt az első olyan vállalat, amely engedélyt kapott arra, hogy kormányzati és kereskedelmi célokra is végezzen műholdas képalkotást nem földi célpontokra. Nagyfelbontású műholdjaikkal képesek alacsony Föld körüli pályákon keringő űreszközöket fényképezni, amelyek kb. 200–1000 km közötti magasságokban, de akár közepes Föld pályán vagy geoszinkron pályán tartózkodnak. Az efféle felvételeknek többféle hasznosítási területe is elképzelhető. Segíthetnek az űreszközök azonosításában, állapotuk jellemzésében, esetleges meghibásodásuk okának kiderítésében, az ütközési kockázatok felmérésében, a nemzetbiztonsági célú felderítésről nem is beszélve.
A 2014 augusztusában indított, tehát lassan már egy évtizede működő WorldView-3 620 km körüli magasságú, közel poláris (97,97° inklinációjú) napszinkron pályán kering, ahol 97 percenként egyszer kerüli meg a Földet. Az ISS pályamagassága kisebb, általában valamivel 400 km feletti, pályahajlása egy egyenlítői síkhoz képest 51,64°. Keringési periódusa valamivel rövidebb, kb. 93 perces. Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Pályán a WorldView-3
Szivárgó héliummal az űrállomásig
Boe-CFT
Visszatért a Dragon CRS-30
Crew-8
Szojuz MSZ-25
Progressz MSZ-27
Progressz MSZ-26
Cygnus NG-20
Rálátás az űrállomásra
Képalkotás űreszközökről (Maxar)
Ahogy május végén, úgy most is egy Electron rakéta vitte az űrbe a NASA műholdpárosának egyik tagját.
