Búcsú az EO-1-től

A NASA nagy sikerű, kísérletinek szánt földmegfigyelő műholdját közel 17 év után lekapcsolták, fogytán volt a hajtóanyaga.

Az EO-1 (teljes nevén Earth Observing-1, jelentése: földmegfigyelés) még az Űrvilágnál is idősebb, 2000 novemberében állt pályára a kaliforniai Vandenberg Légitámaszpontról egy Delta-2 rakéta segítségével. Megépítésének célja olyan fedélzeti berendezések és módszerek kipróbálása volt, amelyek azóta megjelentek más távérzékelő műholdakon is. Az EO-1, mint kísérleti platform tehát sikeres volt, s a vele készített űrfelvételekkel is gyakran találkoztunk. (Egy válogatás az EO-1 képei alapján íródott régebbi cikkeinkből a lap alján található – a szerk.)

Az EO-1 műhold a Föld körül. (Fantáziakép: NASA / Goddard / SVS)

A veterán földmegfigyelő hold képei ezen túl már csak az archívumokból kerülhetnek majd elő. Az űreszköz már nem rendelkezett megfelelő mennyiségű hajtóanyaggal, így nem tudta korrigálni a pályáját. Így fokozatosan eltávolodott a megfigyelései számára optimális helyzetből, nem voltértelme tovább működtetni.

Az EO-1 a kameráin kívül az autonóm működés módszerét is tesztelte, alkalmas volt arra, hogy saját maga döntse el, milyen célpontról és mikor készít felvételeket. A műholdat a Swales Aerospace cég építette (amely mára beolvadt az Orbital ATK vállalatba), tervezett hasznos élettartama mindössze 1 év volt. Ezt jócskán túlteljesítette, sőt műszaki szempontból még most is működőképes lenne. A földi irányítók március 30-án mégis kénytelenek voltak lekapcsolni, miután kiengedték a maradék üzemanyagát és lemerítették az akkumulátorait. Az óvintézkedések célja, hogy a későbbiekben nehogy robbanás történjen a fedélzeten, ami számtalan űrszemétdarab szétszóródásával járna egy olyan pályamagasságban, amelyet előszeretettel használnak földmegfigyelő műholdakhoz.

A hűtőszekrény méretű EO-1 jelenleg 680 km-es felszín feletti magasságú, közel poláris pályán kering. A becslések szerint innen a természetes folyamatoknak köszönhetően csak 2056 körülre húzódik le olyan kis magasságba, hogy a sűrű légkörbe belépve megsemmisüljön – hacsak addig meg nem látogatja egy „műholdjavító” küldetés, hogy életet leheljen bele...

Az EO-1 ALI (Advanced Land Imager) nevű műszerének utóda már a Landsat-8 fedélzetén repül, a felvételek alapján az erdőket, a mezőgazdasági termőterületeket, a part menti vizeket és a légköri aeroszolokat kutatják a szakemberek.

Az EO-1 ALI kamerájával készített, valós színeket mutató kép az Atlanti-óceánban fekvő El Hierro-sziget melletti felszín alatti vulkáni aktivitásról tudósított 2012. február 10-én. (Kép: NASA Earth Observatory)

A másik, Hyperion nevű kamera 200 körüli különböző hullámhosszon volt érzékeny. A hiperspektrális távérzékelés számos alkalmazása közül érdemes kiemelni a különböző fajta növények vagy a felszín ásványi összetétele megkülönböztetésének képességét. Hiába közel 17 éves, a Hyperion finom spektrális felbontása még ma is egyedülálló a távérzékelő műholdak körében. A technológián alapuló, de kisebb méretű eszközöket ma már kis CubeSatokra, vagy pilóta nélküli repülőgépekre telepíthetik.

Az EO-1 az eltelt több mint 16 év alatt 92 ezer képet készített, üzemeltetése a NASA-nak az elejétől a végéig nagyjából 300 millió dollárjába került. Nem csak tudományos kutatásra, de katasztrófahelyzetekben is nagy hasznát vették páratlan képességeinek. Az EO-1-et úttörő módon kötelékrepülésre is használták, egy ideig szoros közelségben együtt repült a Landsat-7-tel, lehetővé téve így egy adott terület gyors egymásutánban történő kétszeri megfigyelését. Szoftveres megoldást alkalmaztak az EO-1 műholddal bizonyos célpontok, például kitörő vulkánok fényképezésére, a földi irányítók beavatkozása nélkül.

Kapcsolódó cikkek:
Pályán a nyolcadik Landsat
Vulkánmegfigyelés a magasból
Hőhullám és bozóttüzek Ausztráliában
Lítiumbánya Argentínában
Élet a kiszáradt folyómederben
Az Űrvilág egy aranybánya...
Vízzel teli vulkáni kaldera
Karácsonyi hóesés Texasban
Ültetvények az Orange-folyó mellett
Hatalmas olajfolt a Mexikói-öböl vizén
Dél-afrikai stadionok az űrből
Hullámok a felszínen és a mélyben
A beomlott chilei rézbánya űrfelvételen
Amerikai űrfelvétel a vörösiszap-katasztrófáról
Jéghegyek, árnyékok, fények
Túltelített Panama-csatorna
Az innovatív EO-1 műhold tíz éve (1. rész)
Az innovatív EO-1 műhold tíz éve (2. rész)
Az innovatív EO-1 műhold tíz éve (3. rész)
Az innovatív EO-1 műhold tíz éve (4. rész)
Vulkánkitörés Japánban
MEGFEJTÉS: Megnyúlt árnyékok
Pöfékelő Stromboli
Árvíz színesben
A tengeri jég „arcai”
Új sziget születik a Vörös-tengeren
Guam
Folyó volt – folyó lesz
Átlátni a füstön, műholddal
Napelemfarm a Góbi-sivatagban
Az Etna kitörése, hamis színekkel
Kitörés Fogón
Sós, büdös – és színes is
Termőföldek Délnyugat-Ausztráliában

Kapcsolódó linkek:
Az úttörő jelentőségű EO-1 lekapcsolásáról (Spaceflight Now)
17 év – 17 kép az EO-1-től (NASA EO)