Magyar kezdeményezésre tíz önkéntest forgattak meg egy kölni centrifugában. Öten közülük zenét hallgattak.
A kísérletre az Európai Űrügynökség (ESA) tavaly egyetemi hallgatók számára kiírt Spin Your Thesis Human Edition 2018 programja keretében került sor a Német Repülési és Űrügynökség (DLR) :envihab létesítményben található rövidkarú humán centrifugán. A pályázaton nyertes nemzetközi csapat magyar tagjai tavaly áprilisban az Űrvilág olvasóinak beszámoltak az előkészületekről. Most az ESA honlapján megjelent hírből és egy rövid videóból értesülhettünk az érdekes kísérlet eredményeiről.
Közismert, hogy a zene befolyásolja az emberek hangulatát. Egy-egy dallam hatására megnyugszunk, könnybe lábad a szemünk, jobban tudunk koncentrálni vagy pihenni, sőt akár gyorsabban futunk. A mostani kísérlet egy kezdeti lépés ahhoz, hogy megvizsgálják: a zene segítségével hogyan javítható az emberek teljesítőképessége az egyik leginkább idegen és stresszes környezetben, a világűrben.
Thomas Pesquet francia ESA-űrhajós egy szaxofonnal az ISS Cupola moduljában, 2017. májusban. Az űrállomáson két gitár, egy szintetizátor és egy szaxofon áll a zenélni kívánó űrhajósok rendelkezésére, de alkalmanként más hangszerek is felkerülhetnek. Kimutatták, hogy az űrhajósok hangszeres játéka több agyi funkció számára előnyös, erősíti a memóriát és az olvasási képességet, javítja a reakcióidőt. (Kép: ESA / NASA)
A zene stresszcsökkentő hatását hormonvizsgálatok segítségével és izommérésekkel igyekeztek alátámasztani. A tíz önkéntes kísérleti alanyt a centrifugában fekve olyan sebességgel forgatták, hogy az ún. hipergravitciós környezetben a földi nehézségi gyorsulás másfélszerese hasson rájuk. Közülük öten – a kontrollcsoport tagjai – nem hallgattak zenét, öten viszont igen: Ludwig van Beethoven 9. szimfóniájának, illetve a Bolygónk, a Föld 2 (Planet Earth II) dokumentumfilm-sorozat aláfestő zenéjének, Hans Zimmer, Jasha Klebe és Jacob Shea szerzeményének részleteit. A zeneszámok kiválasztásában a centrifuga gyorsításának üteme és a kísérlet résztvevőinek személyes ízlése volt a meghatározó.
Egy önkéntes kísérleti alany a humán centrifugában való „megpörgetése” előtt. (Kép: ESA)
A hegedűn játszó, a győri Széchenyi István Egyetemen végzett Luis Luque Álvarez, a Music for space című kísérlet megálmodója és a csapat vezetője onnan kapta az ötletet, hogy számos videót látott, amelyeken űrhajósok zenéltek űrrepülésük közben. Kiderült számára, hogy a zene az űrhajósok mindennapi életének része. Már a start során, a visszaszámláláskor is zenét játszanak nekik a földi irányítók. A Föld körüli pályán pedig mindegyiküknek saját személyes lejátszási listája van, szabadidejükben ezeket a zeneszámokat hallgatják. A stressz csökkentésére leginkább alkalmas zenéket akár tudományos alapon is ki lehetne válogatni – ez volt a kísérleti ötlet alapja.
A talán legismertebb „űrzenész”, Chris Hadfield kanadai űrhajós egy gitárral az ISS fedélzetén, 2013-ban. (Kép: NASA / CSA)
A Kölnben elvégzett kísérlet eredményei arra utalnak, hogy a zenének valóban van pozitív hatása a stresszes hipergravitációs környezetben. Ez azonban csak a kezdet, statisztikailag értékelhető eredmények eléréséhez folytatásra, több mérésre volna szükség. Mindenesetre a résztvevők az egyre gyorsuló forgás közben a lassú ütemű, állandó hangmagasságú zenét tartották a leginkább megnyugtatónak. Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Zene és űr
Chris Hadfield Budapesten dedikál
A Music for space kísérletről (ESA)
A szerdán Budapesten kezdődő nemzetközi űrkonferencia megnyitója előtt egy magyar nyelvű pódiumbeszélgetésre várják a szervezők az érdeklődőket a BME-re. 
