A USA Légiereje és Haditengerészete gyakran veszi igénybe polgári cégek szolgáltatásait. Ezt a gyakorlatot szeretné az Űrhaderő a világűrre is kiterjeszteni.
Az amerikai Űrhaderő képviselői a közelmúltban tárgyalásokat folytattak kormányzati ügynökségek és az ipar képviselőivel arról, miként hozhatna létre a Védelmi Minisztérium (DoD) olyan „tartalékállományú” kereskedelmi műholdakból álló hálózatot, amelyet válságok vagy konfliktusok idején a katonai küldetések támogatása céljából aktivizálni lehet. A kereskedelmi kiegészítő űrtartaléknak (CASR, Commercial Augmentation Space Reserve) nevezett rendszer hasonló lenne ahhoz, amilyen a légierőnek és a haditengerészetnek már rendelkezésére áll. A megbeszéléseket az Űrrendszerek Parancsnokságának (SSC, Space Systems Command) beszerzési csoportja (Front Door team) vezette, utóbbi csoport feladata a kapcsolat tartása az iparral és az Űrhaderő más potenciális beszállítóival.
Mint elmondták, egyelőre csak a felvázolt elképzeléseket vitatták meg. A Nemzeti Űrtanács ügyvezető titkára szerint a kereskedelmi cégek egyre jelentősebb szerepet vállalnak a nemzetbiztonsági szolgáltatásokban, most arra szeretnének megoldást találni, hogyan működhetnek ezek a cégek válságok idején és konfliktushelyzetekben. Tulajdonképpen a légierőnél és a haditengerészetnél már működő tartalékflották, a CRAF (Civil Reserve Air Fleet), illetve a Maritime Administration’s National Defense Reserve Fleet űrbeli megfelelőjét szeretnék létrehozni. Ezek a rendszerek már évek óta működnek, a cégek repülőgépeik, illetve hajóik egy részét készültségben tartják, hogy szükség esetén gyorsan bevethetők legyenek, megtámadásuk esetén pedig a kormány ellenszolgáltatást garantál.
A Kalitta Air vállalat Boeing-747-esébe rakodnak 2017. március 24-én a Delaware állambeli Dover Légitámaszponton, ahol a katonai szállítógépeken kívül gyakran fogadnak a hadseregnek szállítási szolgáltatást nyújtó polgári repülőgépeket. (Kép: US Air Force, Senior Airman Zachary Cacicia)
A Nemzeti Felderítő Hivatal (NRO, National Reconnaissance Office) már 2021 közepén javasolta a tartalékos távérzékelő műholdflotta létrehozását, amely műholdak üzemeltetői szerződéses alapon felvételeket szállíthatnának a kémműholdakat működtető NRO részére. Az Űrhaderőnek első lépésként meg kell határoznia, hogy az űrfelvételeken kívül mely területeken – elsősorban a kommunikáció és a felderítés, lehallgatás területén – számíthat polgári műholdak bevonására. Meg kell állapítani azt is, mely cégek rendelkeznek jelenleg erre a célra tartalékolható kapacitásokkal, műholdakkal, hordozórakétákkal – márpedig a szakértők véleménye szerint az űrszektorban éppen ez jelenti a szűk keresztmetszetet. Végül, de nem utolsósorban tisztázni kell az anyagi feltételeket is, mekkora összeget tud/akar a Védelmi Minisztérium a tartalékos űrflotta létrehozására és fenntartására szánni.
A kereskedelmi távközlési műholdak üzemeltetői már jó ideje bocsátanak rendelkezésre kapacitásokat katonai célokra anélkül, hogy ígéretet kaptak volna a kompenzációra abban az esetben, ha konfliktus esetén műholdjukat támadás éri. Kérdés, hogy az Űrhaderő kíván-e változtatni ezen a gyakorlaton, figyelembe véve, hogy háborús helyzetben a hadsereg számára szolgáltatást nyújtó polgári műholdak éppúgy támadások célpontjaivá válhatnak, mint maguk a katonai műholdak. Egyik lehetőségként az merült fel, hogy a biztosítótársaságok a nagyobb kockázatra való tekintettel megemelnék a katonai szolgáltatást is nyújtó polgári műholdak biztosítási díját, de ezt a különbözetet az USA kormánya átvállalná. A megoldás jól hangzik, de hiányzik a kidolgozásához a gyakorlati alap, ugyanis a legtöbb műholdfelbocsátó csak a pályára állításra köt biztosítást, az üzemeltetésre nem, tehát nincs mihez viszonyítani a megnövekedő kockázatot. Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Nemzetbiztonsági piac
X-37B: harminc hónap után landolt
USSF-12
Űrfelvételek vásárlása
Két műhold az Űrhaderőnek
Több űrfelvételt!
Az Űrhaderő hosszú háborúja
Létrejött az Űrhaderő
Az Űrhaderőnél civil „tartalékos műholdakról” gondolkodnak (Breaking Defense)
Japán idei első űrindítása nyomán egy radaros kémműhold került pályára.
