Augusztus eleji landolása óta ekkora távolságot – mintegy 109 métert – tett meg a Curiosity rover.
Az amerikai marsjáró augusztus 6-án ért talajt a Gale-kráter belsejében. Kezdetben álló helyzetben tesztelték fedélzeti tudományos műszereit, kameráit. Most első kijelölt célpontja, a közeli a Glenelg nevű alakzat felé tart, ahol a kutatásai számára ideális módon egyszerre három különböző típusú kőzetet talál majd. Az állomásig még kb. ötször akkora út van hátra, mint amit eddig megtett.
A Curiosity kelet-délkeleti irányba vezető keréknyomai jól látszanak felülről, a bolygó körül keringő Mars Reconnaissance Orbiter (MRO) szonda nagyfelbontású felvételein is. A rover légvonalban 82 m-re jutott a leszállóhelyétől. (Kép: NASA / JPL-Caltech / Univ. of Arizona)
Miközben a marsjáró lassan de biztosan halad előre, a jövő héttől részletes próbáknak vetik alá a Curiosity robotkarját, a rajta található műszereket és a rover anyagmintagyűjtő képességét is. Erre az időre az utat természetesen megszakítják. Már csak ezek a tesztek vannak hátra ahhoz, hogy a mozgó marsi laboratóriumot tökéletesen üzemképesnek nyilvánítsák. Az első, elemzésre érdemes talajminta begyűjtése egy hónapon belül várható. Előtte a földi irányítók még kellőképpen begyakorolják a műveleteket. A tervek szerint nem fúrással, hanem az egyszerűbb „lapátolással” kezdenek. Vagyis először nem a kőzetből, hanem a felszín finom porából vesznek mintát és továbbítják a Curiosity elemző műszereibe.
A Curiosity légköri leszállásakor használt ejtőernyője (balra lent) és védőborítása a Mars felszínén, az MRO felvételén. (Kép: NASA / JPL-Caltech / Univ. of Arizona)
A nagy végső célpont, a kráter közepén emelkedő hegy (Aeolis Mons vagy Sharp-hegy) oldalának eléréséig még nagyon hosszú idő van hátra. Ideális terepviszonyokat és teljes utazási sebességet feltételezve a Curiosity ugyan képes lenne naponta akár 100 métert is megtenni. Ekkora sebesség azonban, amivel kb. három hónap alatt lennének ott, nem valószínű. Egyrészt a terep nem mindenhol lesz kedvező a gyors haladáshoz. Ráadásul értelmetlen volna a rohanás, hiszen akkor nem tudnák megvizsgálni az útba kerülő érdekes felszíni mintákat, kőzeteket sem.
Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
GYORSHÍR: A hét perc rettegés vége
A Curiosity leszállása – pillanatkép felülről
Mit csinál majd a Curiosity? (1. rész)
Mit csinál majd a Curiosity? (2. rész)
Mit csinál majd a Curiosity? (3. rész)
A Marson minden rendben
A marsjáró és az Oh-család kalandjai
Már mozog a rover
Képeslap és hangüzenet a Gale-kráterből
Hamarosan robotkar-ellenőrzés a Curiosity roveren (Spaceflight Now)
Az első adatok szerint sikeresen leszállt a vörös bolygóra az amerikai Curiosity marsjáró.
