Sorozatunk előző részében a kínai űrállomáshoz kapcsolódó híreket olvashattak. Most lássunk néhány hírt a Hold kutatásáról.
A japán ispace által fejlesztett Hakuto-R1 M1 magán űrszonda és lander még március 20-án sikeresen pályára állt a Hold körül. Néhány további pályamódosítás után végül a szakemberek április 25-én, magyar idő szerint kora reggel lefékezték az űreszközt, s az megkezdte a leszállást, melyet 06:40-re számoltak. Sokáig minden rendben lévőnek tűnt, azután mindössze 30 másodperccel a tervezett leszállási idő előtt, amikor a Hakuto már csak 80 méter magasan volt, megszakadt a telemetriai kapcsolat, és később sem tért vissza. Az irányítók szerint ekkor a leszállóegység sebessége még mintegy 30 km/h volt, és valószínűleg kifogyott az üzemanyaga. Az űreszköz lezuhant és a Mare Frigoris (Hidegség tengere) peremvidékén található Atlas-kráter felszínébe csapódott. Ha a landolás sikerült volna, akkor Japán lehetett volna a negyedik ország, melynek űreszköze sima leszállást hajt végre égi kísérőnkön, s egyben ez lehetett volna az első „nem kormányzati szervezet” által fejlesztett leszállóegység a Holdon. Így persze a korábbi mozaikjainkban már bemutatott két legfontosabb hasznos teher, egy 250 grammos golflabdányi japán „transzformer” holdjáró, és a nagyjából éjjeli szekrény méretű emirátusi rover sem jutott épségben a felszínre.
A számítógépes kivetítőkön 32 másodperccel a tervezett landolás előtt a leszállóegység már csak 140 méter magasan volt. Ekkor még mindenki bizakodott. (Fotó: ispace)
Búslakodásra mindazonáltal nincs sok idő! Mielőbb meg kell találni a hibákat és ki kell javítani azokat, ugyanis a vállalkozás következő leszállóegysége, a Hakuto-R1 M1-gyel megegyező M2 akár már 2024 végén indulhat. Ennek egyik hasznos terhe a cég saját mikrorovere lesz, melynek regolitot kéne gyűjtenie a NASA számára. Egy jóval nagyobb méretű landercsalád (Hakuto-R2 néven) előkészítése pedig a Draper vezetésével már folyik. Ez a NASA kereskedelmi holdi szállítási szolgáltatásában (CLPS) venne részt.
Kína több lépcsőben egy olyan távközlési és navigációs műholdrendszer kifejlesztését tervezi, amely a 20-as évek második felében az űrszondás, majd a 30-as években a személyzetes holdprogramot, míg a 40-es évek második felétől, illetve az 50-es évek elejétől a Mars és a Vénusz kutatását segítené. A sorozat a Csüecsiao (Queqiao) nevet viseli. Első tagja a Csang’e-4 (Chang’e-4) programját készítette elő, de szerepet kapott a Csang’e-5 vállalkozásban is. A Csüecsiao-1 még 2018-ban került Hold körüli pályára.
A sorozat következő tagja a Csüecsiao-2 lesz, melynek indítása 2024-ben várható. Ennek az űreszköznek egyrészt biztosítania kell a folytonosságot a Hold körül, ha elődje addigra kiesne, másrészt célzottan kell szolgálni a Csang’e-6, -7, és -8 jelű leszállószondák programjait. Ezek az űreszközök a Hold túlsó oldalát (lásd később), illetve majd a déli pólusvidéket (Csang’e-7 és -8) célozzák.
A 425 kg tömegű Csüecsiao-1 távközlési Hold-orbiter fantáziaképe (fent), valamint az űreszköz 4,2 m-es antennája a földi tesztek során. (Képek: Kínai Űrügynökség)
Kína 2025-re tervezi a Csang’e-6 holdszonda landolását a Hold túlsó oldalán. Az űreszköz nem csak megismétli a világelső kínai leszállást a Holdnak a Földről sosem látszó oldalán, de tovább is lép. Az ázsiai szakemberek ugyanis a világon elsőként megpróbálnak kőzetmintát visszahozni az égitest túlsó oldaláról. (Ilyen értelemben a 6-os küldetés a korábbi 4-es túlsó oldali 2019-es leszállása és az 5-ös 2021-es, látható oldali talajminta-visszahozatala kombinációjának tekinthető.) Az elképzelések szerint a 6-os leszállóegységen francia tudományos berendezés is helyet kapna. Az erről szóló rövid bejelentést Emmanuel Macron francia köztársasági elnök tette meg, amikor áprilisban Kínába látogatott. A kínai űrügynökség még 2019 áprilisában hozta nyilvánosságra azt a pályázati lehetőséget, mely értelmében a leszálló és a keringő egységen összesen 10 kg hasznos terhet külföldi szervezetek tölthetnek meg tudományos eszközökkel. A lehetőséggel összesen húsz csoport kívánt élni, melyek közül végül egy-egy francia, olasz, illetve svéd eszköz a leszálló, míg egy pakisztáni berendezés a keringő egységen kaphat helyet.
Ide kapcsolódó hír, hogy április elején Venezuela harmadik országként csatlakozott a kínai vezetésű ILRS (International Lunar Research Station) programhoz. Az ILRS célja a Hold déli pólusánál előbb automatás, majd automatás és személyzetes bázist kialakítani. (A programhoz másodikként Oroszország csatlakozott.) Persze, figyelembe véve Venezuela gazdasági helyzetét és műszaki-tudományos eredményeit, ez az aláírás inkább szimbolikusnak tekinthető…
(Folytatjuk!)
Kapcsolódó cikkek:
Ázsiai mozaik – 2023. április (1. rész)
A Hakuto-R leszállási kísérlete a Holdra
Ázsiai mozaik – 2023. március (1. rész)
Úton az első kereskedelmi holdraszálló eszköz
Kilenc céggel a Hold felé
Három céggel a Holdra
További öt céggel a Hold felé
A Csüecsiao utóda
Holdi adatátjátszó szonda
Nemzetközi kutatóállomás a Holdon
A japán Hakuto-R M1 landert és a Lunar Flashlight orbitert egy Falcon-9 rakéta indította.
