A Földközi-tenger második legnagyobb szigetének nemcsak a földtörténeti múltja érdekes, hanem azok a titokzatos kőépítmények is, amelyek egy bronzkori civilizáció nyomait őrzik.
A 24 ezer km2-es Szardínia Európa nyolcadik legnagyobb szigete, a Földközi tengerben azonban csak Szicília nagyobb nála. A sziget Olaszország különleges autonóm státuszú tartománya, két legnagyobb városa a képen is látható: délen a főváros Cagliari, északon pedig Sassari. Legmagasabb hegycsúcsa az 1834 méter magas Punta la Marmora a sziget középső-keleti részén húzódó Gennargentu-hegyláncban. A képen a zöld különböző árnyalatai a sziget változatos domborzatát tükrözik, területének 80%-a hegy- és dombvidék. Szardínia földtani érdekessége, hogy az Appennin-félszigettel és Szicíliával ellentétben nem tartozik a földrengésveszélyes területek közé.
A sziget alapját a paleozoikumból származó, mintegy 500 millió éves kőzetek alkotják. A lemeztektonikai mozgások körülbelül 20 millió évvel ezelőtt kezdték elválasztani Szardíniát északi szigetszomszédjával, a Franciaországhoz tartozó Korzikával együtt az európai kontinenstől. Ennek az elkülönülésnek köszönhető, hogy Szardínia biodiverzitás szempontjából izgalmas helyszín, a szigeten több tucat endemikus, azaz a Földön sehol másutt elő nem forduló növény- és állatfaj él. A szigetet északon Korzikától a csupán 12 km széles Bonifaciói-szoros választja el. Érdekesség, hogy a sziget déli széle közelebb van Afrikához (Tunéziához), mint északkeleti része magához Olaszországhoz.
A NASA Suomi-NPP műholdjának a látható és az infravörös tartományban dolgozó VIIRS (Visible Infrared Imaging Radiometer Suite) kamerája 2024. november 16-án fényképezte le Szardíniát. (Kép: NASA Earth Observatory, Wanmei Liang; VIIRS adatok: NASA EOSDIS LANCE, GIBS/Worldview, és Suomi National Polar-orbiting Partnership)
A képen Szardínia közepétől kissé délre a környezeténél sötétebb zöld folt egyfajta ökológiai sziget a szigetben, a Planu sa Giara (Giara di Gesturi) bazaltfennsík. A 42 km2 területű, 550 méter magasban fekvő plató 2,7 millió évvel ezelőtt jött létre, amikor két közeli vulkán kitörése lávával borította be a területet alkotó üledékes kőzetet. A fennsíkon a talajréteg vékony, általában fél méternél vékonyabb, élővilágát mintegy 350 faj alkotja, legfontosabb a paratölgy. A területen él a szigetre jellemző, kistermetű ősi lófaj, a Giara-ló megmaradt, néhány száz egyedet kitevő állományának legnagyobb része. A fennsíkon mintegy 20 úgynevezett nuraghe található. A rejtélyes, kör alakú kőépítmények 4–5000 évesek lehetnek, eredetük, egykori funkciójuk ismeretlen, mindenesetre a Világörökség részét képezik. Szardínián a fennsíkon kívül is szép számmal találhatók hasonló nurágik (nuraghi), különösen sok a sziget északi részén, összesen több ezer lehet belőlük. Egyikük a képen látható Su Nuraxi di Barumini.
Szardínia jellegzetes, ősi kőépítményei a nuraghik 1997 óta az UNESCO Világörökség részét épezik. Az egyik ilyen építmény a Su Nuraxi di Barumini. (Kép: Rens Kokke)
Ma a szigetet 1,6 millióan lakják, a juhok száma azonban kétszer ennyi. Következésképp a körülbelül tízezer gazdaság az Európai Unió juhtej-termelésének jelentős hányadát adja. A tejből nagyobbrészt sajt, például pecorino készül. Az erdőségek egyik jellemző fafaja a paratölgy, amelynek kérgét a kézművesek generációk óta parafadugóvá és más jellegzetes szicíliai kézműves termékekké dolgozzák fel.
Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Izzadt Dél-Európa (is)
Újabb Sentinel–3A felvételek
A Sentinel–2A első képei
The Staying Power of Sardinia (NASA Earth Observatory)
A Tien-san és a Kunlun hegyvonulatai által körülölelt óriási homoksivatagra a levegőben lebegő por főként kora tavasszal jellemző.
