A pollenszemcsék igazán aprók, mégis láthatóvá válnak a világűrből – ha elég sok gyűlik össze belőlük a tenger felszínén.
A szakemberek megállapították, hogy a Balti-tenger vizére a fenyőfák pollenje rajzolja a műholdfelvételen feltűnő furcsa mintázatot. A képet az európai Copernicus program Sentinel–2A műholdján működő multispektrális kamera (MSI, MultiSpecral Instrument) 2018. május 16-án készítette. A képek valójában hamisszínes kompozitok, amelyekhez a műszer 8A, 3 és 2 sávjait használták, a pollen alkotta mintázatot pedig képjavító eljárással tették könnyebben láthatóvá. A mintákat a szél hatására kialakuló áramlásban sodródó apró szemcsék rajzolják ki.
A Sentinel–2A műholdon működő multispektrális kamera 2018. május 16-án készített felvétele a Balti-tenger déli részéről. (Kép: NASA Earth Observatory, Lauren Dauphin, a módosított Copernicus Sentinel adatokat (2023) az Európai Űrügynökség dolgozta fel)
A fenti képen jelölt terület kinagyítva. (Kép: NASA Earth Observatory, Lauren Dauphin, a módosított Copernicus Sentinel adatokat (2023) az Európai Űrügynökség dolgozta fel)
A szokatlan görbe vonalak mibenléte sokáig fejtörést okozott a kutatóknak. Többféle, a vízben lebegő élő vagy élettelen anyag is szóba jöhetett lehetséges magyarázatként, például cianobaktériumok vagy tengeri hulladék. A kísérleti eredményeket, a helyszíni megfigyeléseket és a feldolgozott műholdfelvételeket összevetve végül minden kétséget kizáróan meg tudták állapítani, hogy az erdeifenyő (Pinus sylvestris) pollenje sodródik nagy tömegben a vízfelszínen. Tanulmányukat a Remote Sensing of Environment folyóiratban publikálták.
A kutatást Chuanmin Hu, a Dél-Floridai Egyetem óceánoptikai szakértője vezette, akinek egy korábbi tengeri esemény vizsgálata keltette fel az érdeklődését a Balti-tengeren látható kanyargó vonalak iránt. Amint arról két éve számos hírportál beszámolt, akkoriban a tengeri nyálkának (tengeri takonynak) nevezett gusztustalan, ragacsos anyag lepte el a Márvány-tenger felszínét. A nyálkát tengeri élőlények termelik, és a visszataszító látványnál súlyosabb probléma, hogy a felszínen összefüggő réteget alkotva akadályozza az oxigén lejutását a mélyebb rétegekbe. 2021 májusában a nyálka a tenger olyan nagy részét borította be, hogy a jelenség a műholdfelvételeken is látható volt.
Hu arra volt kíváncsi, hogy a Balti-tengeren megfigyelhető mintát is a tengeri nyálka hozza-e létre. Különösnek találta azonban, hogy bár a Balti-tenger szóban forgó részén élénk a hajóforgalom, mégsem számoltak be a nyálka okozta problémákról. Ezért Hu és munkatársai megvizsgálták a térségről a NASA Aqua és Terra műholdjai közepes felbontású spektrométerével (MODIS) készült felvételeket, amelyeken 400 és 500 nanométer között kiugró csúcsot találtak, amiből arra következtettek, hogy a Balti-tengeren más okozhatta a jelenséget. A felvétel készítésének időpontja alapján terelődött a gyanújuk az erdeifenyőre, amely a Balti-tenger partján fekvő országokban elterjedt fafaj. Ezután lengyel kutatókkal közösen megvizsgálták a pollen fényvisszaverésének spektrális tulajdonságait, ami megegyezett a műholdas adatok elemzése során kapott eredményekkel, bizonyítottnak tekintették tehát, hogy a képen látható mintákat valóban az erdeifenyő pollenje rajzolja a tenger vizére.
Helyszíni felvétel a víz felszínén úszó pollenről. (Kép: Magdalena Pawlik és Dariusz Ficek)
Ezután átvizsgálták a Balti-tengerről 2000 és 2021 között készült tavaszi felvételeket, és 14 évben megtalálták a pollenek által kirajzolt mintákat. A vizsgált két évtized közül a másodikban határozottan nagyobb területet borított a pollen, mint az előző évtizedben. Ez összhangban áll azzal a világ más részein is megerősített megfigyeléssel, hogy a pollenidőszak egyre hosszabb és eközben több pollen termelődik. Ezt azzal magyarázzák, hogy a melegedő éghajlat és a szén-dioxid növekedő mennyiségének köszönhetően a növények „jobban érzik magukat”, ezért több pollent termelnek. A pollenre érzékeny embereknek a jelenség kevésbé örömteli, ugyanakkor a kutatók azt is kimutatták, hogy a pollen fontos tápanyag egy sor apró tengeri élőlény számára. Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Hasonló formák
A Botteni-öböl jege
Balti-tengeri panoráma
airTEXT: a levegő szennyezettségéről Londonban
Egyedülálló pollenjelentő rendszer Magyarországon
Pollentenger műholdképeken (NASA EO)
Tengeri nyálka a Márvány-tengeren (mandiner.hu)
A fitoplankton nemcsak az óceánokban, tengerekben, tengeröblökben és csatornákban szokott elszaporodni, hanem egyre gyakrabban tavakban is.
