Németországban a korábbi külszíni fejtésű bányagödrök helyén számos új tavat alakítottak ki, űrfelvételeken követhető a három évtized alatti változás.
Az 1980-as években a Németország középső területeiről készült felvételeken jól felismerhetők voltak az erőművekben történő felhasználásra termelt lignit és barnaszén külszíni fejtésű bányagödrei. Mára ezeknek a tájsebeknek a jelentős részét sikerült eltüntetni.
Németország középső részén másfél évszázaddal ezelőtt kezdődött a lignit bányászata, a kitermelésben az ország hamarosan világelsővé vált. A múlt században a technológia fejlődése nyomán a bányagödrök egyre nagyobbak lettek, a kitermelés kezdete óta mintegy 1770 km2 területen okozott súlyos környezeti károkat a munka, miközben 2017-ben a kitermelt lignit 90%-át erőművekben, fűtőművekben és más ipari létesítményekben égették el, jelentős légszennyezést okozva. 2017-ben Németország áramtermelésének 22,5%-át adták a lignitet égető erőművek (amihez a feketeszenet égető erőművek további 14,1%-kal járultak hozzá). Mostanra az 1770 km2 területű tájsebeknek mintegy 70%-át sikerült rekultiválni, mintegy 20%-ot a mezőgazdasági termelés céljára adtak át, 30%-on erdőket telepítettek, 13%-án pedig vízfelületeket alakítottak ki.
A Landsat–5 Thematic Mapper (TM) kamerájával a 4-3-2 sávokban (zöld, vörös és közeli infravörös) 1987. április 29-én készített felvétel Lipcse környékéről. (Kép: NASA Earth Observatory, Lauren Dauphin; Landsat adatok: U.S. Geological Survey)
A Landsat–8 Operational Land Imager (OLI) kamerájának felvétele az 5-4-3 színképi sávokban ugyanerről a területről 2020. április 23-án készült. Ezen és az előző képen a vegetáció piros, a vári területek szürkék. (Kép: NASA Earth Observatory, Lauren Dauphin; Landsat adatok: U.S. Geological Survey)
Az 1990-es években kezdték a külszíni fejtésű bányákat bezárni, a termelés azonban csak egyes területeken állt le, a kitermelhető lignitmennyiséget 5 milliárd tonnára becsülik. Ebből az évente kitermelt mennyiség nagyjából állandó szinten maradt, 2017-ben 171,5 millió tonnát bányásztak. Ezzel Németország világelső a lignit bányászatában, megelőzve Ausztráliát, Oroszországot és az Egyesült Államokat. A lignit kitermelését és energiatermelési célú felhasználását a jelenlegi tervek szerint 2038-ra szándékoznak teljesen leállítani.
Eközben folyik a felhagyott bányák gödreinek rekultiválása. Eddig már legalább 140 bányagödröt sikerült vízzel feltölteni, amelyek egy része szabadidős és sporttevékenységet szolgál, más részük vízi állatoknak biztosít élőhelyet, egy részük pedig árvízvédelmi célokat szolgál. A mesterséges tavak feltöltését a közeli folyók vizével, a talajvízzel, illetve a még működő bányákból kiszivattyúzott vízzel végezték.
A bemutatott hamisszínes felvételek a Lipcse környékén három évtized alatt bekövetkezett változásokat mutatják. A Geiseltal-tó egy 1993-ban bezárt bánya helyén létesült, 18 km2-es területével ma ez Németország legnagyobb mesterséges tava. A tóparti lejtőkre szőlőt telepítettek. A Lipcsétől délre létrejött, „új tóvidéknek” (Neuseenland) nevezett térség a kedvelt turisztikai célpontok közé tartozik. Eddig már legalább négy mesterséges tavat alakítottak ki, az elkövetkező évtizedekben további húsz bányagödör vízzel feltöltését tervezik. A mesterséges tavak összeköttetésben állnak a környező folyókkal, így a vízi utak mintegy 200 km hosszú hálózata is létrejött. A Zwenkau-tó helyén 1999-ig működött a külszíni fejtésű bánya, ma 10 km2 területével ez az „új tóvidék” legnagyobb tava. A Lipcsétől 12 km-re délre fekvő Störmthaler-tó közepén egy úszó szigetem állítottak emléket annak a Magdeborn településnek, amely az 1970-es évek végén teljes egészében áldozatául esett a bányaművelésnek, a község több mint háromezer lakosát kellett elköltöztetni.
A Landsat–8 előző felvételének valósághű színeket mutató változata. (Kép: NASA Earth Observatory, Lauren Dauphin; Landsat adatok: U.S. Geological Survey)
Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Átalakuló táj Lipcse mellett
Mir
A perui műhold első képe
Botswanai gyémántbányák
Bányavidék helyett tóvidék (NASA Earth Observatory)
Az árapály, a tengeráramlások és az emberi tevékenység együttes hatására festői szépségű minták alakulnak ki Kínában a Lejcsou-félsziget körül.
