Balatoni tavasz és nyár

Közép-Európa legnagyobb tava, a „magyar tenger” a Sentinel-1A műhold radarképein.

Ha nyár, akkor Balaton – sokak számára kihagyhatatlan program a fürdőzés, vitorlázás a tóban, a kirándulások part közelében. A tektonikus eredetű, sekély vizű (átlagosan 3-4 m mély), nyáron hamar felmelegedő tó összfelülete 594 km².

Idén július 2-án 9 órakor rajtolt Balatonfüredről a Kékszalag, Európa leghosszabb (légvonalban mintegy 155 km-es) tókerülő vitorlásversenye. A Tihanyi-szoroson keresztül Keszthelyre majd vissza vezető utat 2015-ben a svájci Safram csapat Ventilo M1 típusú katamaránja nyerte meg, a hajó július 3-án 2 óra 6 perckor futott be a balatonfüredi célba.

Az európai Sentinel-1A radaros földmegfigyelő műhold Föld körüli közel poláris pályáját úgy alakították ki, hogy egy adott repülési irányból (északról délre, illetve délről északra) 12 naponta halad el a felszín egy kijelölt pontja, így a Balaton felett is. Az egyik ilyen – „lefelé”, azaz északról déli irányba tartó – műholdátvonulás július 1-jére, épp a Kékszalag előtti napra esett, magyar idő szerint 18:42-kor.

A Sentinel-1A hamis színezésű radaros amplitúdóképe a Balatonról és környékéről, 2015. július 1-jén. A színezéshez felhasználtuk, hogy a felszínről visszaverődő radarjeleket a műholdon két egymásra merőleges lineáris polarizációban detektálják, s ezekhez különböző színeket lehet rendelni. (Kép: Copernicus data 2015 / ESA / Űrvilág)

Bár a műholdáthaladást természetesen nem a Kékszalaghoz időzítették, azért így is számos hajó foltja vehető ki a radarképen, ahogyan azt a Tihany környékéről készített, alább bemutatott nagyításon is láthatjuk. A radarképeken a nyílt vízfelületek sötétek, mert a műhold áthaladása során nem függőlegesen, hanem „oldalirányban” bocsátja ki a radarjeleket. Így a sima víztükörről a műhold felé lényegében nincs visszaverődés. A sötét vízfelületen így annál feltűnőbbek a hajók, amelyek felületei fényes radarvisszhangot produkálnak.

A Tihanyi-félsziget és környéke a fenti hamis színezésű radarkép kinagyított részletén. A félszigettől keletre a Füredi-öbölben számos hajóra utaló pont látható. A képen fényes foltként feltehetően a Tihany és Szántód között közlekedő egyik komp is feltűnik. (Kép: Copernicus data 2015 / ESA / Űrvilág)

Összehasonlításul bemutatunk egy ugyanilyen pályáról, de korábban, idén április 8-án készített Sentinel-1A radarképet is. Akkor még nem indult el a szezon, a Tihanyi-félsziget körül is lényegesen kevesebb a hajó a Balatonban. A félsziget területén középtájt a sötét folt a Belső-tó. Tőle északnyugatra a hamis színezés sárgával emeli ki a Külső-tavat. A Balatont most két elkülönülő medencére osztó félsziget arculatát vulkanikus erők alakították évmilliókkal ezelőtt. Ebből az időből maradt a két kaldera, amelyeket most a tavak vize tölti ki. A Külső-tó jellemzően mocsaras, nádas. Feltehetően a fejlődő növényzet polarizációs tulajdonságainak köszönhető a tavaszi radarképen a Külső-tó feltűnő megjelenése. A nyári képpel összevetve a tavaszit, más part menti sávokban is felbukkannak a sárga színű foltok.

A Tihanyi-félsziget és környéke a Sentinel-1A április 8-án készült hamis színezésű radarképén. (Kép: Copernicus data 2015 / ESA / Űrvilág)

A hamis színezés egyébként más helyeken jellemzően a beépített településeket jeleníti meg sárgával, mint ahogy az a teljes Balatont és környékét mutató áprilisi képen is látszik. Mindez nem csak látványosság, az apertúraszintézises műholdradar-felvételek polarizációs tulajdonságait tudományos vizsgálatok céljára, a növényborítás vizsgálatára, sőt még kártevők elterjedésének felmérésére is lehet alkalmazni.

A Balaton április 8-án, a Sentinel-1A képén. (Kép: Copernicus data 2015 / ESA / Űrvilág)

Kapcsolódó cikkek:
Sopron és a Fertő radaros műholdképen
Radar-Magyarország
Magyarország első radaros műholdképe
A kukoricabogár lárvakártétel távérzékeléses monitorozása űrfelvételek segítségével (1. rész)
A kukoricabogár lárvakártétel távérzékeléses monitorozása űrfelvételek segítségével (2. rész)
Radarműholdas régészet
Színes radarvilág