Négy űrcsillagászati mesterséges hold különböző hullámhossz-tartományokban készített felvételeiből állították össze a Kocsikerék-galaxis gyönyörű (de hamis) színes képét.
A kép bal alsó részén két másik közeli galaxis is látható. Lehet, hogy az egyikük vett részt a csillagászati időskálán „nemrég” történt ütközésben? A látványos színes képet négy amerikai űrcsillagászati hold felvételeiből (külön-külön ld. jobbra) állították össze. A lila a Chandra röntgenképe, a kék a GALEX ultraibolya tartományban készült felvétele, a zöld és a vörös pedig a Hubble- illetve a Spitzer-űrtávcsövek készítette kép, a látható illetve infravörös fény tartományában.
A képek egyúttal azt is jól illusztrálják, hogy egy-egy elektromágneses hullámsávban mennyire másképp nézhetnek ki az égi objektumok – hiszen sugárzásuk más-más fizikai folyamatok eredményeképpen keletkezik.
A Kocsikerék-galaxisról a csillagászok korábban is tudtak, de a nagyközönség előtt a Hubble-űrtávcső felvételei tették népszerűvé, jó tíz évvel ezelőtt.
(Kép: NASA / JPL-Caltech / P. Appleton és munkatársai) Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
A tőlünk kb. 400 millió fényévre, a déli égbolt Szobrász (Sculptor) csillagképében található Kocsikerék-galaxis (angolul Cartwheel) jellegzetes alakját annak köszönheti, hogy két különböző csillagváros kölcsönhatásaként alakult ki. Az „ütköző” galaxisokat úgy kell elképzelni, hogy miközben egymáson „áthaladnak”, a térben viszonylag ritkán előforduló csillagaik azért nem ütköznek össze a szó hétköznapi értelmében. Az elhaladó másik, kisebb galaxis gravitációs zavaró hatására azonban a csillagközi gáz és por helyenként összesűrűsödik. A kocsikerék pereme egy százezer fényév átmérőjű, táguló, gyűrűszerű képződmény. Főleg fiatal csillagokból áll. A heves csillagkeletkezésre utalnak a szupernóva-robbanások buborékszerű maradványai, az erős röntgen- és ultraibolya sugárzás, valamint a gyűrű domináns kék színe is.
Lenyűgöző felvételek a HST szülinapjára
A kép kapcsán a csillagkeletkezésről, az [origo]-ban
A Szaturnuszról visszaverődő napfény miatt a bolygóhoz közeli holdak „sötét” oldala is „világos”.
