Bármilyen meglepő, a bolygó fogalmát eddig nem definiálták pontosan a csillagászok. Egyszerűen nem volt rá szükség...
Most viszont eljött az idő, a pongyolaságot meg kell szüntetni! Mégpedig azért, mert a Naprendszer külső vidékein, a Kuiper-övezetben nemrég olyan objektumot fedeztek fel, amely minden bizonnyal nagyobb a Plútónál is (a linket tavalyi hírünkhöz ld. alább). A Plútót eddig a Naprendszer 9. nagybolygójának tartottuk, és valóban: a legnagyobb méretű kisbolygónál, a Ceresnél lényegesen nagyobb is. (Felfedezésének idején ráadásul azt gondolták, hogy a Plútó a Földhöz hasonló méretű lehet.)
Az új, felfedezői által egyelőre ideiglenesen Xenának nevezett, hivatalosan a 2003 UB313 jellel ellátott égitest méretei a Hubble-űrtávcső legújabb mérései alapján is meghaladják a Plútóét. Ráadásul sikerült egy apró, 200-300 km-es holdat is felfedezni körülötte. Mégsem nyerte el automatikusan a nagybolygó „rangját”. Könnyen előfordulhat, hogy az elkövetkezendő években még egy sor hasonló objektumot találnak. A vélemények megoszlanak: vannak, akik szerint a Xena – és vele együtt hamarosan akár több tucatnyi más égitest – igenis bolygó. Mások szerint szó sem lehet róla, sőt igazából a Plútó sem tekinthető annak. Egy harmadik csoport úgy véli, hogy a tömegük, összetételük, esetleg a Naptól mért távolságuk alapján ideje lenne külön kategóriákba sorolni a bolygókat (ahogyan pl. a csillagokat, galaxisokat is osztályozzuk). Ekkor a szóban forgó Kuiper-objektumok lehetnének például „jeges törpebolygók”. Ezzel a kompromisszumos javaslattal valamiképp meg lenne mentve a bolygók státusza, de az elnevezés sem „inflálódna” túlságosan.
A Napot 560 évenként megkerülő, most éppen pályája távoli pontja környékén tartózkodó 2003 UB313 képe a Hubble-űrtávcsővel. A Plútónál éppen csak valamivel nagyobb „bolygóból” kettő is majdnem elférne az Egyesült Államokban. Kép: NASA/ESA/M. Brown (Caltech)
A határozati javaslat szerint:
A végső döntést demokratikusan, az IAU jelen lévő tagjainak a szavazatával hozzák meg a konferencia augusztus 24-i záró plenáris ülésén.
Ha az 5. számú IAU határozati javaslatot elfogadják, a jelenlegi tudásunk szerint a bolygók listája: Merkúr, Vénusz, Föld, Mars, Jupiter, Szaturnusz, Uránusz, Neptunusz (8 klasszikus bolygó), valamint Ceres, Plútó, Charon, 2003 UB313 (4 törpebolygó). Ezeken kívül még 12 esélyest tartanak számon az utóbbi „címre”.
Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Hogy hivatalosan mi a bolygó, az jó egy hét múlva dől csak el Prágában, ahol a Nemzetközi Csillagászati Unió (International Astronomical Union, IAU) tartja három évente esedékes, immár 26. kongresszusát. A nemzetközi szervezet illetékes ugyanis dönteni a csillagászati elnevezések kérdésében. A mostani döntés olyan kényes, és akkora közérdeklődés övezi, hogy nem csak csillagászokból, de tudománytörténészekből, ismeretterjesztőkből álló szakértői bizottságokat kértek fel a javaslatok előkészítésére. (Bár a kongresszuson 75 országból kb. 2500 csillagász előadások ezreit tartja ill. hallgatja, mégis valószínű, hogy elsősorban a bolygódefiníciós üggyel lesznek tele a híradások világszerte...) Az IAU által felkért szakértők a szokástól eltérően nem is nyilvánosan dolgoztak. A konkrét javaslatot eddig bizalmasan kezelték, és csak ma reggel, a kongresszus lapjában hozták nyilvánosságra, hogy a résztvevőknek legyen idejük megfontolt döntést hozni.
Ez a definíció általában érvényes 5 × 1020 kg tömeg és 800 km átmérő felett. A határeseteket külön meg kell vizsgálni.
Többes rendszer esetén bolygónak az a test számít, amelyik közülük a legnagyobb. A további égitest(ek) csak akkor tekinthető(k) bolygónak, ha a rendszer tömegközéppontja kívül esik a fő bolygón. Eszerint a Plútó és a Charon rendszere kettős bolygó.
A tudományos definíció értelmében a Ceres bolygó, de történelmi okokból helyes kisbolygónak is nevezni. Amennyiben más kisbolygóként ismert égitestekről, mint pl. a Pallas, Vesta, Hygeia, stb. bebizonyosodik, hogy hidrosztatikai egyensúlyban vannak, azokat is jogos bolygónak nevezni.
Ide tartozik pl. a legtöbb főövezetbeli kisbolygó, a földközeli kisbolygók, a Mars, Jupiter, Neptunusz trójai kisbolygói, a kentaurok, az üstökösök, a legtöbb Kuiper-övbeli égitest. Az új koncepció szerint a kisbolygó (angolul: minor planet) megjelölés használata megszűnik.
Bekövetkezett a Plútó trónfosztása
Az IAU prágai kongresszusa
Dissertatio cum Nuncio Sidereo III, 3. szám (a konferencia lapja)
Az űrkutatásban úttörő szerepet játszó amerikai fizikus 91 éves volt.
