Ezen a héten indult űrkutatási bélyegekhez kapcsolódó rejtvénysorozatunk. Ma megtudhatják a helyes választ az első kérdésre, és az is kiderül, ki nyerte a Bélyegmúzeum ajándékát.

Az ESA január 14-én ünnepelte a Szaturnusz legnagyobb holdján, a Titan felszínén landolt Huygens-űrszonda leszállásának ötödik évfordulóját.

A Cassini mérései szerint metántavak és -tengerek helyett homok boríthatja a Szaturnusz holdjának felszínét. Az ESA eközben látványos (színes és „zenélő”) animációkat készített a Huygens tavaly januári leszállásáról.

Egy magyar fordításban több mint húsz éve (!) megjelent cikk újraközlésével mutatjuk be, hogyan tervezték a szakemberek a Titanra való leszállást akkoriban.

Tovább folyik az európai Huygens ereszkedési és landolási adatainak kiértékelése. A legújabb információk szerint a leszállószonda a légkör felső rétegeiben szinte hánykolódott, majd “sárban” szállt le. Közben elkészült a leszállási térség hamis színes domborzati képe is.

A legfrisebb felvételek a leszállóhely panorámaképét mutatják. A Huygens fedélzetén elhelyezett mikrofon segítségével a titani szelek hangjába is bele lehet hallgatni.

Amikor a Huygens szonda belép az óriáshold légkörébe, egy egyedülálló kísérlet keretében a földi rádióteleszkópok globális hálózatát is arra irányítják majd.

Az európai készítésű Huygens a legfontosabb méréseit a légkörben való ereszkedés során végzi el.

Novemberben mi is közöltük az amerikai Planetary Society rajzpályázatának felhívását. Most bemutatjuk a győztes munkát.

Cikksorozatunk mai részében röviden bemutatjuk a leszállószondát, megtudjuk, hogy ki volt a névadó, valamint, hogy hogyan lett Huygensből Hughes...

2004. július 1-jén fékezett le és állt pályára a gyűrűs óriásbolygó körül a Cassini-űrszonda.

A Szaturnusz legnagyob holdjának felszínén a becslések szerint sok százszor több folyékony szénhidrogén található, mint az ismert földi olaj- és földgázkészletek.

Egy magyar fordításban több mint húsz éve megjelent cikk újraközlésével mutatjuk be, hogyan tervezték a szakemberek a Titanra való leszállást. A Huygens programjával való hasonlatosság nem a véletlen műve...

A Huygens űrszonda leszállásáról szinte valamennyi európai hírújság címoldalon számolt be, az ESA honlapja pedig látogatottsági rekordot döntött.

A Huygens szonda leszállása során a 13 és 8 km magasság között készített harminc felvételből mozaikképet állítottak össze. Már az összes nyers kép megtekinthető az interneten!

Újabb szenzációs felvételt tett közzé az Európai Űrügynökség, amely ezúttal a leszállóhely közvetlen környezetét mutatja.

Az érdeklődők az ESA műholdas adása segítségével, szakember kommentálásával követhetik az eseményeket a Terkán Lajos Bemutató Csillagvizsgálóból.

E hét pénteken (14-én) az európai Huygens leszállószonda megkezdi izgalmas zuhanását, majd ereszkedését a Szaturnusz legnagyobb holdjának légkörében. Soha az emberiség történetében még nem próbálkoztak landolással a Földtől ilyen távol. A több, mint hét évig tartó hosszú utazás végén a Huygens csupán pár óráig működik majd, mérései java részét a Titan légkörében való ereszkedés közben végzi el.

Milyen légkörbe ereszkedik a Huygens? A Cassini űrszonda felvételei alapján először lehettünk tanúi felhőképződésnek a Titan atmoszférájában.

Január 14-én az európai Huygens leszállószonda megkísérli a leereszkedést a Szaturnusz Titan nevű holdjára. Még soha az asztronautika történetében nem próbálkoztak hasonló manőverrel a Földtől ilyen távol. Az ŰRVILÁG megkezdi a visszaszámlálást!