A Sentinel–4 valójában nem műhold, csak műszercsomag, első darabja is csak 2023-ban áll pályára, az ESA legújabb kiadványa azonban részletesen ismerteti.
A legújabb ESA-kiadvány borítója a geoszinkron pályán keringő MTG–S műholdra szerelt Sentinel–4 képével. (Kép: ESA)
A folyamatos mérések legfontosabb eredményei az O3 (ózon), az NO2 (nitrogén-dioxid), az SO2 (kén-dioxid), a HCHO (formaldehid), a glioxál (CHOCHO) és az aeroszolok optikai mélysége, amely adatokat óránként határozzák meg nagy térbeli felbontással. A Sentinel–4 egyetlen műszere ennek megfelelően egy nagy felbontású spektrométer, amelyik az ibolyántúli (305–400 nm), a látható (400–500 nm) és a közeli infravörös tartomány (750–775 nm) egy-egy sávjában dolgozik. A térbeli felbontás 8 km, míg a spektrális felbontás az egyes sávokban 0,12 nm és 0,50 nm között változik. A műszer látótere kelet–nyugati irányban 8,8°, észak–déli irányban pedig 16,6° széles, így Európát és Észak-Afrikát (a Szaharát) fedi le. A műszer az optikai egységen kívül két további részből áll, az egyik a berendezés vezérlését, a másik a letapogatás irányítását végzi. A műszercsomag tömege 200 kg, átlagos teljesítményfelvétele 180 watt, adattovábbítási sebessége <30 Mbit/s.
A Sentinel műholdcsalád tagjai. (Forrás: ESA)
Maga a vaskos (92 oldalas) kiadvány áttekinti a Copernicus program egészét és a Sentinel–4-et megelőző, hasonló küldetések történetét, részletes ismertetést ad a Sentinel–4 küldetésről, a műszerekről és azok teljesítőképességéről, működési módjáról. Megtalálható a földi szegmens leírása, majd felsorolja azokat az adatokat, amelyek a felhasználók számára az adatfeldolgozás különböző szintjein elérhetők lesznek.
Fantáziarajz a harmadik generációs Meteosat (MTG) műholdak egységeként készülő Sentinel–4 műszercsomagról. (Kép: ESA / P. Carril) Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
A Copernicus program részeként fejleszti az ESA a Sentinel–4 küldetést, amelynek célja a légköri gázok folyamatos monitorozása, különös tekintettel a troposzférában előforduló, kritikus jelentőségű gázokra, az aeroszolokra és a felhők tulajdonságaira. Ennek megfelelően a küldetés a Copernicuson belül elsősorban a légköri szolgáltatásokhoz járul majd hozzá. A küldetés két vonatkozásban is eltér a többi Sentineltől. Egyrészt a Sentinel–4 nem önálló műhold, hanem olyan műszeregyüttes, amelyet a harmadik generációs Meteosat (MTG, Meteosat Third Generation) műholdakra szerelnek fel. Ebből következik a másik újdonság is: míg a többi Sentinel alacsony Föld körüli pályán kering, az MTG holdak fedélzetén működő Sentinel–4 geostacionárius pályáról végzi a megfigyeléseket. Az önálló műholdakhoz hasonlóan a Sentinel–4-ből is kettő készül, amelyek az MTG–S1 és az MTG–S2 (MTG Sounder) műholdakra kerülnek, várható indításuk 2023, illetve 2031 (az EUMETSAT honlapja szerint).
Copernicus menetrend
Az ESA földmegfigyelési tervei (1. rész)
Kiadvány a Copernicus program Sentinel–4 műholdjáról (ESA)
Sentinel–4, az ESA pdf-ben letölthető kiadványa
Sentinel–4 rövid összefoglaló
Sentinel–4 (és –5) honlap (ESA)
A Copernicus alkalmazások honlapja (EU)
Az európai Sentinel-2 és az amerikai Landsat-8 műholdak felvételei alapján összeállították Németország 2016-ra érvényes szántóföldi növénytermesztési térképét.
