Cikksorozatunk befejező részében Izrael űrhajósáról és holdszondájáról olvashatnak.
Az Egyesült Államok és Izrael az első űrkutatási megállapodást 1996-ban írta alá. Ez az 1998–2002 közötti időszakra szólt, és leglátványosabb eleme az első izraeli űrhajós, Ilan Ramon űrrepülése volt. Ramon a Columbia űrrepülőgép fedélzetén 2003 februárjában látogatott a Nemzetközi Űrállomásra. Repülését sajnos nem élte túl. Mint emlékezetes, az űrrepülőgép a visszatéréskor (február 1-jén) a Föld sűrű légkörébe belépve megsemmisült, a teljes legénység halálát okozva.
(Kép: NASA)
Ilan Ramon (képünkön), az Izraeli Légierő ezredese 1954-ben született. Középiskolai tanulmányait 1972-ben, egyetemi tanulmányait – mint villamos- és számítástechnikai mérnök – 1987-ben fejezte be. Több mint 3000 órát repült A-4, Mirage-IIIC és F-4 típusú harci gépeken és 1000 órát F-16-os fedélzetén. 1997-ben választották űrhajósjelöltnek.
Az űrrepülőgépen a legfontosabb feladata az Afrika felett dúló porviharok megfigyelése volt. Erről (még a világűrből) így beszélt: „a repülés első hetében a legénységnek nem kis riadalmat okozott egy eddig nem ismert fényjelenség. Vöröses fényt láttunk Afrika keleti partjainál. Később kiderült, hogy a jelenség egy hatalmas porvihar eredménye. A légkört és a légköri port a régióban egyébként is vizsgáltuk a Mediterranean Israeli Dust Experiment kísérletben, így a jelenség még szinte kapóra is jött az elemzések kiterjesztéséhez.”
Ilan Ramon tragikus repülése után a világban a talán legnagyobb publicitást kapott űrprogram az első izraeli automatikus holdraszállási kísérlet volt. Erről az Űrvilág is folyamatosan beszámolt (ld. korábbi cikkeinket a lap alján).
A Beresit felvétele az automatikus ereszkedés közben
A magánvállalkozásban készült űreszköz 2019. február 22-én startolt. A Beresit landolását 2019. április 11-én kísérelték meg, de az sajnos sikertelen volt. A holdi leszállóegység becsapódott égi kísérőnk felszínébe.
2015-ben rendeztek első alkalommal a Nemzetközi Asztronautikai Kongresszust (IAC) Izraelben, Jeruzsálemben. Ekkor írta alá Charles Bolden, a NASA akkori vezetője és Menachem Kidron, az Izraeli Űrügynökség vezetője azt a szerződést, mely szerint a zsidó állam partnerként fog részt venni az amerikai vezetésű Hold- és Mars-kutatási programokban.
Kapcsolódó cikkek:
STS-107 (1. rész): Kísérletek napi 24 órában
STS-107 GYORSHÍR: Megsemmisült a visszatérő Columbia
STS-107: Elveszett a Columbia (folyt.)
STS-107: Izrael újabb űrhajóst küld a világűrbe?
Falcon-9: távközlés és a Hold
Közelebb a Holdhoz a Beresit
Sikertelen volt a Beresit leszállása
Hibás parancs volt a Beresit végzete
Holdlakók (1. rész)
Holdlakók (2. rész)
Az emberiség múltja és jövője egy városban
Izrael űrprogramja (1. rész)
Izrael űrprogramja (2. rész)
A szakemberek többféle érdekes következtetést is levontak a Columbia katasztrófáját túlélő fonalférgek rendkívüli esetéből.
