Idén nem csak az Amazonas-medence esőerdeiben, de a hírekben és a közösségi oldalakon is elharapóztak az erdőtüzek...
A jelenséget sokfelől meg lehet közelíteni, és bizonyára sokat fogunk még olvasni róla, még akkor is, amikor maguk a tüzek már kihunytak. Mi az átpolitizált nézőpontok ismertetése helyett a műholdas távérzékeléssel gyűjthető adatokra, tényekre szeretnénk koncentrálni. Amint arról az Űrvilágon is többször – legutóbb épp tegnap – írtunk, a földmegfigyelő műholdakkal szerzett, immár több évtizedre visszanyúló adatok alapján meglehetősen objektív, egységes módon áttekinthető a Föld tüzeinek előfordulása.
De hogy gyulladhat fel az esőerdő, amiről az az elképzelésünk, hogy ott állandóan a nedvesség uralkodik? Brazíliában a száraz időszak általában júliustól októberig tart, ez a tüzek ideje is. Idén annak ellenére sok az erdőtűz, hogy igazából nincs különösebb szárazság. Amíg a múltban inkább azokra az évekre volt jellemző az erdőtüzek elharapózása, amelyek különösen csapadékszegények voltak, addig idén inkább a szándékos tűzgyújtás, a földeknek az erdőktől való megtisztítása és mezőgazdasági használatba vétele látszik a jellemző kiváltó oknak. A 2019. augusztusi tüzeknek nem csak a száma nagy, de az égés jellemzően intenzív, sokáig tart és nagy területeket érint, nem ritkán a fő közlekedési útvonalak közelében.
Erdőtűz előtt (augusztus 8-án), alatt (18-án) és után (23-án), Bolívia, Paraguay és Brazília határvidékén, európai Sentinel-2 műholdakkal készült hamis színezésű, a leégett területeket narancs és barnásvörös színnel kiemelő képeken. A fehér és fekete foltok felhők, illetve a felszínre vetülő árnyékuk. A második képen kékes színben a füst látható. (Animált képek: módosított Copernicus Sentinel adatok 2019 / feldolgozás: ESA, CC BY-SA 3.0 IGO)
Az Amazonas-medencében található a világ legnagyobb kiterjedésű trópusi esőerdeje. Kétharmad részt Brazília területére esik, de számos más dél-amerikai országot is érint. Növény- és állatfajok milliói élnek itt. Egyes sokat idézett becslések szerint a Föld oxigéntermelésének közel egyötöde az amazóniai erdőkből származik, emiatt a térséget bolygónk tüdejének is szokás nevezni. (Bár a konkrét számértéket érdemes fenntartásokkal kezelni. – A szerk.) A klímaváltozás, a légköri szén-dioxid mennyisége szempontjából sem közömbös, hogy mi történik az Amazonas-medence erdeiben.
Az európai Copernicus program Sentinel-3 műholdjainak mérései alapján augusztusban mintegy 4000 tüzet detektáltak a vidéken. Ezen a Brazília fölött augusztus 21-én készített képen jól látható az erdőtüzek füstje. (Kép: módosított Copernicus Sentinel adatok 2019 / feldolgozás: ESA, CC BY-SA 3.0 IGO)
A sűrű füstfelhők a szél szárnyán a nagyvárosokig is eljutottak, szinte elsötétítve a nappali eget, mint például a brazíliai São Paulóban – nem kevesebb mint 2500 km távolságban a tüzektől. A Copernicus légkörfigyelő szolgáltatásának (Copernicus Atmosphere Monitoring Service, CAMS) adatai szerint a füst az Atlanti-óceánig is kiterjedt, több mint 200 megatonna szén-dioxid és jelentős mennyiségű szén-monoxid jutott a légkörbe.
A felső kép a NASA Terra és Aqua műholdjain repülő MODIS (Moderate Resolution Imaging Spectroradiometer) műszerekkel gyűjtött adatok alapján mutatja az amazóniai erdőtüzek kumulatív (január 1-jétől kezdve összegzett) számát az idő (az év eleje óta eltelt napok) függvényében. A piros az idei görbe, a többi a 2012 óta eltelt esztendőkre volt jellemző. Az alsó kép ugyanezt a típusú adatot mutatja, de a 2012 óta méréseket végző Suomi NPP műhold VIIRS (Visible Infrared Imaging Radiometer Suite) berendezésének független mérései alapján. (Képek: NASA EO / Joshua Stevens / NASA EOSDIS/LANCE és GIBS/Worldview / Fire Information for Resource Management System / Global Fire Emissions Database)
Aktív tüzek Brazíliában és a környező országokban MODIS mérések alapján, augusztus 15–22. között. A tüzek helyét jelző narancssárga foltokat egy éjszakai VIIRS műholdképre vitték fel, amelyen a települések, nagyvárosok fényei fehér színnel látszanak. A brazíliai Pará és Amazonas államokban a tüzek a BR-163 és BR-230 jelzésű autópályák környékén koncentrálódnak. (Kép: NASA EO / Joshua Stevens / NASA EOSDIS/LANCE és GIBS/Worldview / Fire Information for Resource Management System / Global Fire Emissions Database)
Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Az elmúlt napokban két nagy űrügynökség, az amerikai NASA és az európai ESA is külön cikket szentelt honlapján az idei szezon amazóniai erdőtüzeinek. Az ESA információi szerint már most, a száraz időszak közepe táján több ezerre tehető az Amazonas-medencében fellángolt erdőtüzek száma. Ha az előző évi adatokkal hasonlítjuk össze, akkor ez jelentős, közel négyszeres növekedésnek felel meg. Ez persze nem jelenti azt, hogy a mostani évnél „tüzesebbek” soha ne fordultak volna elő. A NASA földmegfigyelési portáljának cikke úgy fogalmaz, hogy 2010 óta a idei a legaktívabb év, ami az Amazonas vidékén az erdőtüzeket illeti. Brazília mellett a természeti katasztrófákkal leginkább érintett országok még Peru, Bolívia, Paraguay és Argentína.
Globális tűzatlasz
Zöldülő Földünk
Erdőirtás és szén-dioxid
Tüzek a Xingu folyó mentén
Szavannából szójaföld
Erdőtüzek az Amazonas vidékén (ESA)
Erdőtüzek az Amazonas vidékén (NASA EO)
A Földet jogosan nevezték el „vízbolygónak”, mivel a felszín nagy részét óceánok borítják. De az a 30 százalék, ami a bolygónk szárazföldi része, kiérdemelhetné a „tűzbolygó” nevet.
