Burán és Columbia. Első hallásra talán furcsának tűnhet, ha egyszerre említjük a két űrrepülőgépet. Sajnos azonban ma már mindketőre csak emlékezhetünk…
A Szovjetunió bukásával Oroszországba is beköszöntött a piacgazdaság, ami kezdetben igen döcögve ugyan, de mégiscsak valamiféle fejlődésnek indult. Ennek egyik jele, hogy megjelentek a külföldi vegyesvállalatok, így a francia-orosz Starsem cég, melynek feladata a Szojuz-Fregat hordozórakéták értékesítése bérindításokra. A verseny óriási a világpiacon, s a kínálat még nagyobb. A megrendelőket elárasztják az ajánlatok: az európaiak, az indiaiak, a kínaiak épp úgy jelen vannak a piacon, mint a brazilok, az oroszok és az amerikaiak. Olykor igen nehéz eldönteni, melyik országra vagy űrszervezetre bízzák egy-egy műhold feljuttatását. Bajkonurnak sem jön rosszul a Starsem vállalkozása: a Starsem összesen négy nagy helyiséget bérel. Az egyik (286 négyzetméter) a hasznos terhek végső szerelési munkálatainak kínál színhelyet, a másik (285 négyzetméter) a hajtóanyagtöltést biztosítja, a harmadik (587 négyzetméter) egy nagy összeszerelő csarnok, a negyedik pedig egy 70 négyzetméteres ellenőrző helyiség. A Starsem emellett egy Szojuz-szerelésre szolgáló épületet, valamint a 31-es rakétaindító-helyet használja. (Az Európai Űrügynökségben az egyik legfőbb tagként jelen lévő Franciaország egyébként is nagy reményeket táplál a Szojuz rakétákhoz. Szóba jött, hogy a jövőben esetleg Szojuz űrhajók indítására kerülhessen sor Francia-Guayanából, a kouroui űrközpontból. Az eddigi együttműködés egyik legszebb példája pedig kétségkívül a Mars Express idei Szojuz-Fregat hordozórakétával történt indítása volt.) A MIK-112-ben korábban egyébként nem akármilyen óriást építettek a szovjet mérnökök! Az N-1 szovjet holdrakéta készült itt, melynek az Enyergijával szemben egyetlen indítása sem járt sikerrel. Nos, a Starsem által bérelt „helyiségek” egy óriási épületben, a MIK-112-es szerelőcsarnokban kaptak helyet. Ebben a sorozatban pedig miért is szólnánk a MIK-112-ről, ha nem azért, mert ott tárolták (üzemkész állapotban) a Burán-Enyergija rendszert. A szovjet űrrepülőgép-flotta egyetlen világűrben járt példánya tehát ebben a MIK-112 csarnokban várta „hibernált” állapotban, hogy az orosz gazdaság talpra álljon, s hogy sorsa jobbra fordulhasson. Egészen napjainkig… Történt ugyanis, hogy 2002. májusában kazah és fehérorosz munkások nekiláttak a szerelőcsarnok tetőszerkezetének felújításához. Május 12-én a munkálatok óriási balesettel szakadtak félbe. A szerelőcsarnok tetejének öt részegységéből három leszakadt és lezuhant. A 80 méter magasságból eső darabok nyolc ott dolgozó ember életét ontották ki: hét kazah és egy fehérorosz munkást temetett alá a törmelék. A balesetet vizsgáló bizottság kiderítette, hogy ellentétben az első híresztelésekkel, nem az Enyergija rakéta volt a ludas. Ezt a helyszíni szemléből azonnal látták (ha a rakéta egy fokozata robbant volna fel, pontosabban a belőle kiáramló sűrített levegő okozta volna a katasztrófát, akkor az ablakok is betörtek volna). Napokig nem lehetett hallani arról, mi történt a Burán űrrepülőgéppel, illetve az Enyergija hordozórakétával. Később kiderült, a Burán-Enyergija rendszer sorsa bevégeztetett, az első szovjet-orosz űrrepülőgép darabokra tört. A baleset napján – de nem a balesetben – egy orosz is meghalt: a biztonságért volt felelős, a tragédiát követően szívrohamot kapott. Bár nem a Challengerről és nem is a Columbiáról van szó, furcsa, hogy alig egy évvel e katasztrófa után következett be a hét emberéletet követelő tragédia, amikor az első amerikai űrrepülőgép szakadt darabokra a visszatérés közben. A vizsgálatok eredménye a következő volt: nem az Enyergija hordozórakéta okozta a balesetet, a szerelőcsarnok tetőzete csupán elöregedett, s már jóval korábban javításra szorult volna. Csak éppen nem volt rá pénz…
Kapcsolódó cikkek:
A nagy rakétaprogram (1. rész)
A nagy rakétaprogram (2. rész): Az Enyergija hordozórakéta
A nagy rakétaprogram (3. rész): Zenyit, Enyergija-M és Enyergija-T
A nagy rakétaprogram (4. rész): A szovjet űrcsónakok
A nagy rakétaprogram (5. rész): A szovjet űrrepülőgép
A nagy rakétaprogram (6. rész): Hóvihar a világűrben
Kapcsolódó linkek:
Információk a Burán szovjet űrrepülőgépről
A Burán honlapja (orosz és angol nyelvű)
1988 őszére elérkezett az idő, hogy a szovjet űrrepülőgép megtegye első próbaútját.
