ISMERJE MEG a kínai űrprogram mérföldköveit!

A Sencsou-5 űrhajó indítása kapcsán új sorozatot indítunk. Célunk, hogy megismertessük olvasóinkkal a kínai emberes űrprogram további részleteit: az űrhajót, a hordozórakétát, és az űrközpontokat. A bemutatást egy rövid áttekintővel kezdjük: így jutott el Kína az első emberes indításig.

i.sz. IX. század: Kínában már ismerik a lőport, és ünnepeiken hatalmas tűzijátékokat rendeznek.

1232: A Pekinget ostromló mongolok ellen „tüzes nyilakat” (a rakéták elődjének tekintett röppentyűket) vetnek be.

1956: Létrehozzák a Rakéta Kutatások Intézetét. Megkezdődik a katonai harcászati rakéták fejlesztése.

1958: Megkezdődik a Föld körüli mágneses és kozmikus tér rakétaszondás vizsgálata.

1960: Elfogadják a kínai műhold indítását célzó programot.

1964: A saját fejlesztésű T-7A-S kutatórakéta 70 km-es magasságot ér el. A hasznos teher többek között négy albínó patkány és négy fehér egér.

1970. április 24.: Az első sikeres műholdindítás. Egy CZ-1 rakéta pályára állitja a DFH-1 jelű műholdat. Kína ezzel az ötödik ország mely műholdat képes a világűrbe juttatni.

1975. július 26.: Az FB-1 hordozórakéta első repülése. A hasznos teher a JSW-1 jelű technológiai hold.

1976. december 7.: Egy CZ-2 rakéta pályára állítja az első olyan kínai műholdat, mely (három nappal később) sikeresen visszatér a Földre.

1981. szeptember 19.: Az első többszörös indítás. Egy FB-1 rakétával egyidejűleg három műhold kerül pályára.

1984. április 8.: Egy DFH-2 típusú távközlési műholdat sikeresen állítanak geostacionárius pályára. Fedélzetén négy C-sávú átjátszó van.

1984. szeptember 21.: Kína és az Egyesült Államok megállapodást ír alá a két ország űrtudományi és űrtechnológiai együttműködéséről.

1988. szeptember 6.: Sikeresen bemutatkozik az új CZ-4A rakéta, pályára állítja az első kínai meteorológiai műholdat (FY-1A), mely 39 napig működik.

1990. április 7.: Egy CZ-3 rakéta elvégzi az első kínai „bérfuvarozást”. A pályára került műhold az AsiaSat-1.

1990: Megindul a “921-es Projekt”. A cél: mintegy tíz éven belül önerőből embert küldeni a világűrbe.

1992. augusztus 9.: Pályára áll az FSW-III visszatérő műholdcsalád legelső tagja. Ezek a holdak már két hetet képesek Föld körül tölteni. Tömegük meghaladja a 2,5 tonnát.

1999. május 10.: Pályára áll az FY-1C meteorológiai műhold, melynek képfelvevő rendszere már négy látható, és hat infravörös tartományú szenzort tartalmaz.

1999. június 28.: Bejelentik, hogy a kínai-brazil CBERS-1, és a brazil SACI-1 tudományos holdak indítására (kínai rakétával), 1999 októberében fog sor kerülni.

1997-1999: Összesen hét kínai CZ-2C rakétával, tizennégy amerikai Iridium távközlési műholdat juttatnak pályára.

1999 novembere: A Sencsou-1 űrhajó személyzet nélkül 14-szer kerüli meg a Földet.

2000: Hong Kong-ban a nyilvánosság előtt is bemutatják a Sencsou űrhajó 1:1 arányú makettjét.

2001. január: A Sencsou-2 fedélzetén már kisebb állatok és mikrobák is utaznak.

2002 márciusa: A Sencsou-3 startját megtekinti Csiang Cö Min (akkori) elnök. Az űrhajó visszatértét követően bejelentik, hogy Kína űrállomást is fejleszt.

2003. október 15.: A Sencsou-5 űrhajó fedélzetén Kína saját rakétával, saját űrhajón embert juttat a világűrbe.

Jogi közlemény: A fenti cikk tartalma részben, vagy egészben, ingyenesen és szabadon felhasználható, amennyiben az utánközlést végző személy, szerkesztőség, illetve kiadó az anyagban forrásként egyértelműen megnevezi honlapunkat. Ennek módja:
“Forrás”, illetve “további részletek”:
“ŰRVILÁG hírportál”, vagy “www.urvilag.hu”, esetleg “urvilag.hu”

Szíves megértésüket köszönjük!

Kapcsolódó cikkek:
KÍNA ŰRPROGRAMJA (1. rész): Startra kész az első űrhajós
ŰRTÖRTÉNELEM: Föld körüli pályán Kína első űrhajósa!