Űrvilág űrkutatási hírportál (http://www.urvilag.hu) | |||
ISMERJE MEG a kínai űrprogram mérföldköveit! A Sencsou-5 űrhajó indítása kapcsán új sorozatot indítunk. Célunk, hogy megismertessük olvasóinkkal a kínai emberes űrprogram további részleteit: az űrhajót, a hordozórakétát, és az űrközpontokat. A bemutatást egy rövid áttekintővel kezdjük: így jutott el Kína az első emberes indításig. i.sz. IX. század: Kínában már ismerik a lőport, és ünnepeiken hatalmas tűzijátékokat rendeznek. 1232: A Pekinget ostromló mongolok ellen „tüzes nyilakat” (a rakéták elődjének tekintett röppentyűket) vetnek be. 1956: Létrehozzák a Rakéta Kutatások Intézetét. Megkezdődik a katonai harcászati rakéták fejlesztése. 1958: Megkezdődik a Föld körüli mágneses és kozmikus tér rakétaszondás vizsgálata. 1960: Elfogadják a kínai műhold indítását célzó programot. 1964: A saját fejlesztésű T-7A-S kutatórakéta 70 km-es magasságot ér el. A hasznos teher többek között négy albínó patkány és négy fehér egér. 1970. április 24.: Az első sikeres műholdindítás. Egy CZ-1 rakéta pályára állitja a DFH-1 jelű műholdat. Kína ezzel az ötödik ország mely műholdat képes a világűrbe juttatni. 1975. július 26.: Az FB-1 hordozórakéta első repülése. A hasznos teher a JSW-1 jelű technológiai hold. 1976. december 7.: Egy CZ-2 rakéta pályára állítja az első olyan kínai műholdat, mely (három nappal később) sikeresen visszatér a Földre. 1981. szeptember 19.: Az első többszörös indítás. Egy FB-1 rakétával egyidejűleg három műhold kerül pályára. 1984. április 8.: Egy DFH-2 típusú távközlési műholdat sikeresen állítanak geostacionárius pályára. Fedélzetén négy C-sávú átjátszó van. 1984. szeptember 21.: Kína és az Egyesült Államok megállapodást ír alá a két ország űrtudományi és űrtechnológiai együttműködéséről. 1988. szeptember 6.: Sikeresen bemutatkozik az új CZ-4A rakéta, pályára állítja az első kínai meteorológiai műholdat (FY-1A), mely 39 napig működik. 1990. április 7.: Egy CZ-3 rakéta elvégzi az első kínai „bérfuvarozást”. A pályára került műhold az AsiaSat-1. 1990: Megindul a “921-es Projekt”. A cél: mintegy tíz éven belül önerőből embert küldeni a világűrbe. 1992. augusztus 9.: Pályára áll az FSW-III visszatérő műholdcsalád legelső tagja. Ezek a holdak már két hetet képesek Föld körül tölteni. Tömegük meghaladja a 2,5 tonnát. 1999. május 10.: Pályára áll az FY-1C meteorológiai műhold, melynek képfelvevő rendszere már négy látható, és hat infravörös tartományú szenzort tartalmaz. 1999. június 28.: Bejelentik, hogy a kínai-brazil CBERS-1, és a brazil SACI-1 tudományos holdak indítására (kínai rakétával), 1999 októberében fog sor kerülni. 1997-1999: Összesen hét kínai CZ-2C rakétával, tizennégy amerikai Iridium távközlési műholdat juttatnak pályára. 1999 novembere: A Sencsou-1 űrhajó személyzet nélkül 14-szer kerüli meg a Földet. 2000: Hong Kong-ban a nyilvánosság előtt is bemutatják a Sencsou űrhajó 1:1 arányú makettjét. 2001. január: A Sencsou-2 fedélzetén már kisebb állatok és mikrobák is utaznak. 2002 márciusa: A Sencsou-3 startját megtekinti Csiang Cö Min (akkori) elnök. Az űrhajó visszatértét követően bejelentik, hogy Kína űrállomást is fejleszt. 2003. október 15.: A Sencsou-5 űrhajó fedélzetén Kína saját rakétával, saját űrhajón embert juttat a világűrbe. Jogi közlemény: A fenti cikk tartalma részben, vagy egészben, ingyenesen és szabadon felhasználható, amennyiben az utánközlést végző személy, szerkesztőség, illetve kiadó az anyagban forrásként egyértelműen megnevezi honlapunkat. Ennek módja: Szíves megértésüket köszönjük! | |||
|