NEOWISE: hamarosan itt a vége

Újraindulásának tíz éves jubileumát „ünnepli” most a NASA infravörös kisbolygó-felfedező küldetése, amelyből azonban már nincs túl sok hátra.

A NEOWISE egy „újrahasznosított” küldetés, hiszen a korábban detektorait részben elveszítő, majd hibernált WISE (Wide-Field Infrared Explorer) felélesztésével indult újra 2013 decemberében. A nevében a NEO persze az újjászületést is jelzi, de az is egy rövidítés: Near-Earth Object, vagyis a földközeli égitestekre utal. A meglevő, de lekapcsolt infravörös űrtávcső megmaradt megfigyelési képességeit használva a ma is működő NEOWISE elsődleges feladata a potenciálisan a Föld közlébe kerülő kisbolygók és üstökösök utáni kutatás.

Fantáziakép a 40 cm-es átmérőjű távcsővel felszerelt NEOWISE műholdról, a háttérben a Földdel és a fő kutatási célpontokkal, a Naprendszer apró égitestjeivel. (Kép: NASA / JPL-Caltech)

Az „eredeti” WISE még 2009 végén indult Kaliforniából egy Delta-2 rakétával, hogy négy infravörös hullámhosszon felmérje az égboltot. Ezek az ún. középinfravörös sávok (3,4, 4,6, 12 és 22 μm hullámhosszaknál) a Föld felszínéről a légkör miatt nem hozzáférhetők. A küldetés eredetileg tervezett futamideje mindössze 10 hónap volt, addigra várták a hűtőanyag kifogyását, amely a két hosszabb hullámhosszon biztosította az érzékeny detektorok hűtését. Szerencsére a nagy sikerrel folyó égboltfelmérést a két rövidebb hullámhosszú sávban, NEOWISE név alatt tovább folytatták, de csak 2011 februárjáig, amikor a NASA takarékossági okokból a lekapcsolás – pontosabban az űreszköz hibernálása – mellett döntött.

Az újjászületés 2013-ban jött el, amikor az űrügynökség – nem lévén elég eszköze a Földre potenciálisan veszélyt jelentő kis égitestek felfedezésére és kutatására – mégis visszakapcsolta a műholdat. A Nap sugárzása által felmelegített apró kisbolygók a látható fény tartományában túlságosan halványak, de infravörösben nagyobb az esély a megtalálásukra. A 3,4 és 4,6 μm-es sávokban a NEOWISE az elmúlt évek során 20 alkalommal pásztázta végig a teljes égboltot. Az eredmény a Naprendszer több mint 44 ezer égitestjére végzett közel másfél millió mérés. (Emellett természetesen más infravörös forrásokat is látott az űrtávcső, például rengeteg infravörösben sugárzó távoli aktív galaxismagot, közeli barna törpecsillagokat és más érdekes csillagászati célpontokat – a lap alján felsorolt régebbi cikkeinkben ezekről részletesebben is olvashatnak.) Az elmúlt évtizedben a NEOWISE 215 eddig ismeretlen földközeli objektumot fedezett fel, köztük 25 üstököst. Közülük a legemlékezetesebb valószínűleg a C/2020 F3 NEOWISE nevű üstökös volt, amely 2020 júliusában szabad szemmel is megfigyelhetővé fényesedett.

Minden jónak vége szakad egyszer, így a NEOWISE küldetést is eléri a végzete. A fedélzeti hajtóanyag kifogytával nem lesz képes tartani a poláris napszinkron pályájának magasságát. Így várhatóan 2025 elején olyan alacsonyra jut, hogy már használhatatlanná válik, s utána nemsoká a Föld sűrű légkörében meg is semmisül. A pusztulását gyorsítja a most folyó napciklus maximuma környékén jobban „felpuffadó” felsőlégkör is.

A küldetés vége rossz hír a földközeli kisbolygók megfigyelésének szisztematikus folytatását illetően, hiszen bár vannak földi optikai felmérő programok, valamint már működnek vagy tervben vannak infravörösben is érzékeny űrtávcsövek, az utóbbiak (a James Webb-űrtávcső és a 2027-re tervezett Nancy Grace Roman-űrteleszkóp) elsősorban nem erre a feladatra, hanem más tudományos mérésekre szolgálnak. A NEOWISE igazi utóda a talán 2028-tól kezdve 12 éves élettartamra tervezett, a Nap–Föld rendszer belső (L₁) Langrange-pontjához szánt NEO Surveyor égboltfelmérő űrszonda lenne. Ez alkalmas lesz a Földhöz közeledő olyan kisbolygók felfedezésére is, amilyenek az érkezési irányuk okán a földi és Föld közeli távcsövekkel a Nap zavaró fénye miatt most észrevétlenek maradnak. Ilyen volt például a nevezetes 2013. februári cseljabinszki eseményt kiváltó, a légkörben felrobbant kb. 20 m-es átmérőjű kis égitest is.

Kapcsolódó cikkek:
Föld-védelmi stratégiák
Elfogadták: újra aktív lesz a WISE
Felélesztenék a WISE űrtávcsövet?
Az infravörös égbolt – ahogy a WISE látta
Kevesebb a földközeli kisbolygó
Nincs többé WISE
Hűtés nélkül is tovább
Elindult az infravörös égtérképező
Égi kincsvadászat
Ősi barna törpék
A harmadik legközelebbi csillagrendszer
Az infravörös égbolt – ahogy a WISE látta
Nem barnák, de hidegek is lehetnek a barna törpék
A Föld első trójai kísérője
Kozmikus gyorshajtó
A WISE szerint az égbolt...
A NEOWISE-üstökös
Földközeli égitestek
Rohamosan szaporodó kisbolygók

Kapcsolódó linkek:
Jubilál a NEOWISE, de hamarosan véget ér küldetése (Sky & Telescope)
Közeleg a NEOWISE vége (NASA)