Havonta jelentkező összefoglalónk első részében űrhajósokról és űrhajókról volt szó. Ezúttal kínai–orosz műholdas ügyekről, illetve holdkutatásról lesz szó.
Műholdak
Október 5-én a francia AFP hírügynökség számolt be arról, hogy birtokába jutott egy még 2022. november 15-én angol és orosz nyelven aláírt szerződés, mely – szerintük – bizonyítja, hogy egy kínai cég nem csak űrfelvételeket, de két pályán lévő felderítő műholdat is elad(ott) az orosz Wagner magánhadseregnek. A szerződés szerint a pekingi Yunze Technology Ltd. eladott kettő, akkor a Changguang Satellite Technology (CGST) tulajdonában lévő nagyfelbontású kartográfiai műholdat a Nika Frut nevű orosz cégnek (amelyik Prigozsin kereskedelmi és pénzügyi birodalmának egyik tagvállalata).
A mintegy 235 millió jüan (kb. 30 millió dollár) értékű kontraktus lehetővé tette, hogy a Wagner adatokat gyűjtsön Ukrajnán kívül azokról az afrikai országokról is, melyekben az orosz zsoldosok tevékenykedtek (Közép-afrikai Köztársaság, Líbia, Mali, Szudán). Egy meg nem nevezett forrás szerint egyébként a Wagner 2023 májusában (az Ukrajnából Moszkva felé tartó látványos „vonulását” megelőzően) Oroszországnak a tervezett útvonalukba eső területeiről is hívott le felvételeket, bár a szerződés korábban Oroszországot nem nevesítette. A két „tulajdon-átruházott” műhold egyébként az 535 km magasan keringő JL-1-GF03D-12 és a JL-1-GF03D-13. A JL-1 avagy Csilin-1 (Jilin-1) műholdak másik neve Lingcsiao-3 (Lingqiao-3).
Az októberi Ultraibolya Univerzium nevű konferencián jelentette be Mihail Szacskov (az INASZAN, az orosz Tudományos Akadémia Csillagászati Intézete) igazgatója, hogy kétféle együttműködésről kezdtek egyezetetéseket kínai kollégáikkal. Az oroszok szeretnének elhelyezni egy speciális szűrőt a jövőre indítandó, és a kínai modulűrállomással azonos pályán keringő Hszüntien (Xuntian) űrtávcsövön. Ugyanakkor hozzájárulnának, hogy a kínaiak (az elvileg 2028 utolsó negyedévében indítandó) orosz Szpektr-UV (Spektr-UV) űrtávcsőre szereljenek egy nagylátószögű ultraibolya teleszkópot.
(E sorok írójának véleménye szerint, ha a kínaiak elfogadják a javaslatot, akkor nagy valószínűséggel késést szenved a Hszüntien indítása. Ugyanakkor az sem világos, hogy a Szpektr-UV valóban repül-e öt év múlva, hisz a program folyamatos késéseket és átszervezéseket szenved(ett) el. 2014-ben 2020-as, 2015-ben 2021-es, de 2017-ben már 2024-es, 2021-ben 2027-es indítással számoltak. Ráadásul a résztvevő országok köre is folyamatosan változott, míg végül az Ukrajna elleni 2022. februári agresszió után az utolsó „nyugati” résztvevőként megmaradt Spanyolország is kiszállt a projektből. Az tehát világos, hogy lenne olyan űr a projektben, melyet Kína betölthetne – csak az nem világos, hogy ez mennyire jó barter Kínának, szakmai szempontból. A(z űr)politikai okok viszont eléggé nyilvánvalóak. Oroszország egyre inkább Kínára és szövetségeseire lesz utalva a jövőben.)
ILRS
Azerbajdzsán október 3-án (az általa rendezett 74. Nemzetközi Világűrkongresszus – IAC – keretében) csatlakozott a kínai vezetésű ILRS (International Lunar Research Station) holdbázisprogramhoz. Az erről szóló dokumentumot Samaddin Asadov, az Azercosmos elnökségének elnöke és Li Guopong, a CNSA vezető mérnöke írta alá Bakuban. Érdekes módon az erről szóló kínai bejelentésre további öt napot kellett várni.
Október 18-án Pakisztán is csatlakozott a kínai ILRS projekthez. Nem sokkal azután tehát, hogy az ősellenség India beszállt az amerikai vezetésű Artemisbe, nem meglepő módon Iszlámábád ezen a területen is letetette a garast térségbeli fő szövetségese, Peking mellett. A szerződést pakisztáni részről Anwaar ul Haq Kakar ideiglenes miniszterelnök írta alá, annak végrehajtásáért pedig a SUPARCO (Space and Upper Atmosphere Research Commission, Pakisztán űrkutatási szervezete) lesz felelős. A kínai–pakisztáni űrügyi kapcsolatok nem újkeletűek. A PRSS-1 pakisztáni távérzékelő műholdat és a SUPARCO PakTES-1A technológiai holdját 2018-ban egy kínai Hosszú Menetelés-2 rakéta állította pályára. A(z elvileg) 2024 közepén induló Csang’e-6 (Chang’e-6; az alábbi fantáziaképen) holdporgyűjtő és -visszahozó kínai űrszondán is elhelyeznek egy pakisztáni kísérleti eszközt. Ezen túlmenően az ország néhány kutatóintézete a shanghaji Jiaotong Egyetemmel közösen fejleszt egy CubeSatot is, ICUBE-Q néven.
Október 23-án Vlagyimir Guszakov, a fehérorosz Nemzeti Tudományos Akadémia elnökségének elnöke és Zhang Kejian. a kínai nemzeti űrügynökség (CNSA) vezetője kölcsönösen aláírták azt a dokumentumot, melynek értelmében Fehéroroszország is csatlakozik a kínai vezetésű ILRS projekthez.
Az októberi történések azt jelentik, hogy jelenleg a kínai holdbázis-elképzeléshez már hat ország csatlakozott. Ezek (sorrendben) Oroszország, Venezuela, Dél-Afrika, Azerbajdzsán, Pakisztán és Belarusz. Az egy izgalmas kérdés, hogy a politikai hasznon kívül ebből Kína mit profitál, hisz Venezuelának gyakorlatilag nincs űrprogramja, Fehéroroszország távközlési műholdját nem Minszk, hanem kínai vállalatok építették, és Pakisztán is csak néhány szatellitet épített, szemben a kínai több százzal. Az is elég nyilvánvaló, hogy a romokban lévő venezuelai gazdaság, vagy az orosz energián és kölcsönökön csüngő Fehéroroszország pénzügyileg sem fog tudni érdemben hozzájárulni az ILRS-hez.
Fontos ugyanakkor hangsúlyozni, hogy az ILRS-hez nem csak államok csatlakoztak. Ugyanis az aláírók között van még a CNSA alatt működő Deep Space Exploration Laboratory (DSEL), az Asia-Pacific Space Cooperation Organization (APSCO), a thaiföldi National Astronomical Research Institute of Thailand (NARIT), a hawaii (!) Lunar Observatory Association (ILOA) és a svájci (!) nanoSPACE AG vállalat is.
Leszállószondák
A Hold déli pólusvidékére készülő első kínai lander, a Csang’e-7 fedélzetén elhelyeznek egy kínai–thai kooperációban készülő, űridőjárást vizsgáló berendezést (Sino-Thai Sensor Package for Space Weather Global Monitoring). A Csang’e-7 indítása 2026-ban várható. (Ezt a 2024-es Csang’e-6 projekt fogja megelőzni, melynek célja, hogy – a történelemben először – a Hold túlsó oldaláról hozzanak por- és talajmintát.)
Október közepén a TASZSZ orosz hírügynökség pedig az jelentette, hogy a holdport vizsgáló PML nevű orosz berendezés nagy valószínűséggel (szintén) felkerül a kínai Csang’e-7-re. Ahogy azt Lev Zeljonij, az orosz Űrkutatási Intézet (IKI) holdporgramjának tudományos igazgatója a TASZSZ-nak elmondta, az eszközt elhelyezték a balsorsú Luna-25-ön. Az az egyezmény, melynek értelmében pedig a PML repülhet a 2026-ra tervezett hetedik kínai holdszondán, gyakorlatilag elkészült, és már csak aláírásra vár. Az eszközt „természetesen” a soron következő orosz Hold-landerre is fel kívánják szerelni, ám az a jelenlegi elképzelések szerint csak 2028-ban vagy 2029-ben indulhat, Luna-27 néven. (Az azt megelőző orosz holdszonda a Luna-26 lesz, de az egy keringő egység, mely legkorábban 2027-ben startolhat.)
Csang’e-7
A szeptember 6-án indított japán SLIM holdszonda szeptember 30-án – egy 39 másodperces hajtómű-üzemeltetést követően – elhagyta a Föld körüli pályát és elindulta Hold felé (TLI). Október 4-én mindössze 5000 km-re haladt el égi kísérőnk mellett, ekkor a relatív sebessége 1,47 km/s volt. Az űreszköz egy olyan (nagyon elnyúlt) pályán halad, mely az idei év végén hozza csak vissza a Holdhoz. A japán szakemberek jelenlegi tervei szerint a Hold felszínére a leszállást 2024 januárjában kísérlik meg, soha korábban nem próbált kicsi (mindössze két futballpályányi) célterületre. Ráadásul a Shioli-kráter oldalában kijelölt landolási terület még lejtős is! Épp ezért a vázat és az öt lábat részben csúszásra és töréses energiaelnyerésre tervezték. A megközelítéskor az űreszköz vizuális navigációt fog használni, melyben a jellegzetes terepalakzatokat a Selene japán Hold-orbiter 2007-ben készített felvételein látható alakzatokkal fogja összehasonlítani. Sikeres landolás esetén japán lehet – a Szovjetunió, az USA, Kína és India után – az ötödik ország, mely sima leszállás végez a Holdon. Ugyanakkor világelsők lehetnek abban, hogy szándékosan lejtőre és pár száz méteres célterületre hajtották azt végre.
A nagyon könnyű anyagokból készített lander üres tömege mindössze 200 kg, üzemanyaggal feltöltve a starttömeg megközelítette a 730 kg-ot. A projekt teljes költsége 18 milliárd jen (kb. 43,5 milliárd forint). Kapcsolódó cikkek:
Még több Csilin adat
Ázsiai mozaik – 2023. augusztus (3. rész)
Űrállomás, űrtávcső, űrhajósok
Látogatás egy „műholdgyárban”
Európai mozaik – 2023. július (1. rész)
Ázsiai mozaik – 2023. június (2. rész)
Ázsiai mozaik – 2023. április (2. rész)
Nemzetközi kutatóállomás a Holdon
Kínai holdbázis
Ázsiai mozaik – 2023. szeptember (2. rész)
SLIM és XRISM
Ázsiai mozaik – 2023. október (1. rész)
A Csüecsiao-2 (Queqiao-2) feladata többek közt a Hold túlsó oldalára küldendő mintahozó űrszonda, majd a déli pólus környékére szánt leszállóegység kommunikációs kiszolgálása lesz.
