Sorozatunkban az ESA és az európai országok űrtevékenységének olyan híreivel jelentkezünk, melyek önálló cikkhez rövidek, ám talán mégsem érdektelenek. Most néhány űrhajóssal ismerkedhetnek meg.
Thomas és Hervé
Pár év múlva Európa első űrhajósai megkezdhetik munkájukat a Hold körül keringő Gateway űrállomáson, valamint égi kísérőnk felszínén. Az ehhez szükséges különféle eszközök fejlesztése folyamatos. Képünkön azt látjuk, amint Thomas Pesquet (francia) ESA űrhajós a LESA nevű berendezés egy „deszkamodelljével” kísérletezik. A LESA-NEST (Lunar Equipment Support Assembly – Near-by Equipment Support Trolley), mint látható, egy kis méretű, kézzel húzható kocsi, mellyel majd a Hold felszínén a kísérleti berendezéseket és begyűjtött mintákat lehet szállítani. A francia és német űrügynökségek (CNES és DLR) a vizsgálatokhoz egy három felszállást tartalmazó súlytalansági parabolarepülés-sorozatot finanszíroztak. Mindegyik út 31 parabolarepülést tartalmazott, melyeksorán szimulálták a holdi (1/6 g) és a marsi (1/3 g) felszíni nehézségi viszonyokat.
A kép jobb oldalán látható segítő Hervé Stevenin (61), nős, egy gyermek édesapja, végzettségét tekintve repülő- és űrmérnök (aerospace engineer). Neve minden bizonnyal ismeretlen még az asztronautika iránt érdeklődők „kemény magjának” is. Lássuk, ki is ő! Tizenkét évet dolgozott a Francia Űrügynökségnél (CNES), előbb a SPOT távérzékelő műholdak üzemeltetésén, majd hat évig a francia űrhajósok kiképzésének vezetője (Crew Training and Operations Manager) volt. Összesen három francia űrrepülésén is a Moszkva melletti CUP-ban dolgozott, mint CAPCOM.
1999-ben csatlakozott az ESA-hoz, ahol létrehozta a rakománnyal (hasznos teherrel, kísérleti eszközökkel) kapcsolatos képzési programot (Payload Training Program) a kölni Űrhajóskiképző Központban (EAC). Háromszor volt tagja kazahsztáni kutató-mentő csapatnak, amikor európai űrhajós volt a visszatérő Szojuz fedélzetén. 2004-ben az amerikai, majd 2011-ben az orosz űrügynökségnél kapott kiképzést azok űrsétaszkafandereinek (EMU és Orlan) használatából, és gyakorolta a szereléseket a merülőmedencékben. Elvileg tehát végezhetne űrsétát is! Munkája eredményeként született meg az európai űrséta (EVA) bevezető, fejlesztő és gyakorlatban tartó képzési tematika. Stevenin 2007 óta vezeti a kölni EVA oktatást, irányítja az európai merülőmedencét működtető csapatot, amely biztosítja az európai űrhajósok indító „kvázi-súlytalansági” képzését az EAC-ben (először a 2009-es, hat fős asztronauta osztálynak).
Ahogy azt az első fotó is sejteti, Hervé Stevenin a „Zero-G Instructor” címet is magáénak mondhatja, összesen 800 parabolarepülésen vett részt, három repülőgéptípussal. Emellett a Nemzetközi Űrállomáshoz (ISS) kapcsolt európai laboratoriumi modulban (Columbus) tevékenykedő európai űrhajós Columbus CAPCOM-jai közül szintén ő volt az egyik 2007 és 2012 között.
Miután több mint 400 nyílt vízi merüléssel, mentőbúvári, oktatói és nitroxos merülési vizsgákkal is rendelkezik, talán az sem meglepő, hogy „nem űrhajósként” is résztvevője lehetett a 2014-es NASA NEEMO-19 víz alatti expedíciónak, ahol társai Randy Bresnik (NASA, a kép jobb szélen), Andreas Mogensen (ESA, jobbról a második) és Jeremy Hansen (CSA, a bal szélen) voltak.
A fentieket olvasva nem meglepő, hogy Hervé Stevenin 2009-ben űrhajósnak is jelentkezett (több mint 8400 másik európai állampolgárral egyetemben), és el is jutott a legjobb 45 közé, de ott űrhajós álmai véget is értek…
Andreas és Marcus, avagy a Huginn és a Muninn
Ahogy arról korábban már írtunk, a soron következő európai ISS űrhajós a dán Andreas Mogensen lesz, aki egy korábbi 10 napos űrutazás után ezúttal fél éves tartózkodásra indul az űrállomásra.
Andreas az Expedition 70 parancsnokaként fog tevékenykedni – ezzel a hatodik ESA parancsnok lesz odafent. „Beosztottjai” mintegy öt hónapig Loral O’Hara (NASA), valamint Oleg Kononyenko és Nyikolaj Csub (Roszkoszmosz) lesznek. (Augusztusi érkezésekor a parancsnoki címet az orosz Szergej Prokopjevtől veszi át.) Mogensen egyébként egy elsőséget is begyűjt, ugyanis ő lesz az első európai Crew Dragon pilóta! Odafent a Huginn küldetést teljesíti (lásd májusi mozaikunkat).
...és ha már Huginn-t választották a soron következő európai és skandináv űrrepülés szimbólumának, természetesen (talán az Apollo és Artemis nevezéktani ötletből merítve?) az ezt követő európai és skandináv űrrepülés a Muninn nevet kapta. (Huginn és Muninn két fekete holló, Odin, az északi isten segítői. Minden nap hajnalban útra kelnek, hogy körberepülve a földet híreket gyűjtsenek Odinnak. Estére visszaérvén rátelepszenek Odin vállára, és a fülébe suttogják, amit megtudtak. Huginn a „gondolkodó”, Muninn pedig az „emlékező”. – Wikipédia)
De milyen űrrepülésről is van szó? Májusban írtunk arról a kicsit furcsa szerződésről, mely a Svéd Űrügynökség és az ESA között született, s melynek keretében a svédek űrhajóst kívánnak küldeni az ISS-re. Nos, korábban voltak olyan tippek, hogy a szerencsés Arne Christer Fuglesang (66), két, egyenként nagyjából másfél hetes Shuttle út veteránja lesz. Ám pár hete a két szervezet közösen bejelentette, hogy a 2022 őszén az ESA első tartalék űrhajósai (reserve astronaut) közé beválogatott Marcus Wandt (42, képünkön) fog repülni, méghozzá a svéd állam és az Axiom Space közötti kereskedelmi szerződés keretében, egy két hetes programban. (A döntés azért teljesen nem meglepő, hisz Fuglesang jövőre már 67 éves lesz, s erre az Axiom repülésre legkorábban 2024 tavaszán kerülhet sor.)
Szóval a svédek beelőznek egy kutató űrhajós reptetésével, aki űrhajós pilóta, vagy épp űrsétakiképzést nem kap. Azt viszont nyugodtan kijelenthetjük, hogy Wandt – hasonlóan a többi ESA tartalék űrhajóshoz – űrrepülésre szakmailag, fizikailag, lelkileg teljesen alkalmas, egyszerűen csak létszámon felüli az Európai Űrügynökségnél. A második svéd űrhajósjelölt 2003 és 2014 között hazája légierejében szolgált vadászpilótaként, 2014 óta pedig a Gripent gyártó SAAB vállalat berepülőpilótája, 2020 óta vezető tesztpilótája és repülésüzemi vezetője. Wandt 2007-ben a göteborgi Chalmers Műszaki Egyetemen szerzett villamosmérnöki MSc-t, 2013 és 2014 között pedig elvégezte az Egyesült Államok Haditengerészeti Berepülőiskoláját. Kapcsolódó cikkek:
Európai mozaik – 2023. május
Visszatért az első dán...
A második svéd
Tizenhét űrhajósjelölt