A TV-D1 célja a mentőrakéta és az ejtőernyőrendszerek együttes tesztelése.
A tervek szerint október 21-én (magyar idő szerint a hajnali órákban) kerülhet sor az indiai űrhajó kabinmakettjének egy olyan ballisztikus repülésére, melyet szándékosan megszakítanak. A cél a mentőrakéta és az ejtőernyőrendszerek együttes tesztelése.
Olvasóink lassan megszokhatták, hogy immár szinte minden hónapra jut egy-két új információ az indiai űrhajó (Gaganyaan) fejlesztéséről, a program állásáról. Nos, ez ebben a hónapban sincs másképp. Olyannyira nem, hogy – szokásunktól eltérően – nem is várunk a hónap végéig, hogy a következő sorokat beillesszük szokásos havi ázsiai mozaikunkba.
TV-D1
Az újabb kritikus teszt jele TV-D1. Ez az űrhajó méret- és tömegazonos (de nem hermetikus) makettjével végzett repülés-megszakítási, mentőrakétás teszt lesz. A TV-D1-ben használt kabin ugyanakkor már tartalmazza az avionikai (repülésvezérlő) rendszereket. A repülésre készülő kabint október 7-én mutatták be.
(Kép: ISRO)
A kabint a tervek szerint az egyfokozatú, speciális hordozórakétáról 1,2 Mach sebességnél, 11 700 m magasan, T+60,6 másodpercnél fogják majd letépni. Innen a parancsnoki kabin (CM) és a rakétás mentőrendszer (CES) még kb. 17 km-es magasságig emelkedik, miközben 0,5 Mach sebességre lassul (hisz a pálya nagy része tehetetlenségi pálya lesz, a mentőrakéták csak pár másodpercig működnek majd).
16,7 km-es magasságban megtörténik a CM és CES szétválasztás, majd 100 m-rel alacsonyabban (T+95,9 s) kezdődik meg az ejtőernyőrendszer nyitási szekvenciája. Ekkor nyílnak azok a parányi ernyők, melyek megszüntetik a kabin bukdácsolását – hisz akkor a nagyobb ernyők rácsavarodhatnának a kabinra. T+98,2 s-nél (16,5 km magasan és 152 m/s sebességnél) nyílnak a már nagyobb méretű fékezőernyők, melyeket azután T+296,1 s-nél (2,4 km magasan és 62,8 m/s sebességnél) választanak le. Mindössze 2 másodperccel ez után lövik ki a főernyőket kihúzó ernyőket, melyeknek további 2 másodperc kell, hogy kirántsák tokjukból a főernyőket. Ekkor a kabin már mindössze 2380 m magasan lesz, a sebessége 64,1 m/s.
A makett landolására a Bengál-öbölben kerül sor, mintegy 10 km-re a sriharikotai indítóhelytől. Ekkor már az indítás után 531,8 másodperccel fogunk járni, a vízbe csapódási sebesség 8,5 m/s lesz.
TV-D1. (Kép: ISRO)
A TV-D1 kísérletet majd a TV-D2 ballisztikus repülési teszt követi (valamikor 2024 elején), s csak az után kerülhet sor az első – természetesen még személyzet nélküli – orbitális űrrepülésre, az LVM3-G1-re. (Az LVM3 a hordozórakétát jelöli - Launch Vehicle Mark 3, korábban GSLV Mk.3. A G1 természetesen a Gaganyaan-1 rövidítése.) Ez az űrkabin már 100%-os, azaz személyzetes űrrepülésre alkalmas eszköz lesz.
A G1-es repülés után ismét két légköri/ballisztikus tesztben (TV-D3 és TV-D4) vizsgálnák tovább a startot követő emelkedés kritikus fázisait (talán újbóli mentőrakéta-használattal), elvileg még 2024-ben. Ezt követően az LVM3-G2 jelű második személyzet nélküli orbitális repülés következne.
A jelenlegi tervek szerint csak a négy sikeres TV-D, illetve a két sikeres LVM3-G teszt után jöhet az első személyzetes repülés H1 jelzéssel. Ebben 400 km-es körpályával és 24–72 órás keringéssel számolnak. Az űrtörténelmi küldetésre legkorábban 2024 végén vagy 2025 legelején kerülhet sor. (Bár ez e sorok írója szerint kicsit optimistának tűnik, a még mindig elvégzendő különféle tesztek fényében. A 2024 vége vagy 2025 eleje valószínűleg csak akkor tartható, ha valamennyi tervezett előkísérlet 100%-ban sikeres lesz. S, bár ezt természetesen kívánjuk az indiai szakembereknek, de nagyon meglepő lenne.)
Az ábrán azok a fő tesztcsoportok láthatók, melyek sikeres végrehajtása esetén a Gaganyaan űrhajót „szolgálatba álltnak” tekintik. Lesznek különféle dobási (ejtőernyős) tesztek (IADT), kísérleti rakétával (TV) végzett ballisztikus repülések (űrugrások), melyek egy részén megszakítási és mentési próbákat végeznek, repülés nélküli (állványzaton végzett) mentőrakétás tesztek (PAT), személyzet nélküli orbitális repülések (Unmanned flights) és a személyzetes berepülés (Manned flight). (Kép: ISRO)
Visszatekintés
2007. január 10-én a PSLV-C7 jelű rakéta állította alacsony pályára India első visszatérő űreszközét, az SRE-t (Space Capsule Recovery Experiment). Az 550 kg tömegű űrkabinmakett későbbi sikeres landolása a Bengál-öböl vizén bizonyította, hogy Indiának sikerült kifejlesztenie azokat az irányítástechnikai és magas hőmérsékletek elleni védelmi technikákat, módszereket és eszközöket, melyek elengedhetetlenek egy űrhajó visszatérésében.
A fenti siker után született meg a döntés arról, hogy az indiaiak elindulnak azon az úton, melynek eredményeként saját űrhajóval juttathatnak saját űrhajóst Föld körüli pályára. A fejlesztések következő látványos lépése 2014. december 18-án a már 1:1 méretarányú Gaganyaan kabinmakett szuborbitális repülése, sikeres légkörbe lépése és visszatérése (Crew Module Atmospheric Re-entry Experiment, CARE) volt. Ekkor a rakétáról 126 km magasan választották le a kabinmakettet, melyet azután hajtómű és kisrakéták stabilizálták és csökkentették a sebességét. A légkörbe lépésre 80 km magasan került sor, majd a légköri súrlódás a kabin hővédelmét 1600 °C-ra hevítette. A hőpajzs jól vizsgázott! Az ejtőernyőrendszer 15 km-en kezdett működni, majd a Bengál-öbölben történt meg az automatikus landolás.
A mentőrakétákat először 2018. július 5-én tesztelték, de repülés nélkül, egy állványzaton (PAT, Pad Abort Test). Az ejtőernyőrendszer egyes elemeit (stabilizáló, fékező ernyők) 2023 augusztusában rakétaszán segítségével vizsgálták különböző profilokban. E hónap 7-én a csennai székhelyű KCP Limited átadta az Indiai Űrügynökségnek a megrendelt két IADT-CM jelű kabinmakettet. Az Integrated Air Drop Test Crew Module egy 3,1 tonna tömegű, 310 cm átmérőjű és 260 cm magas eszköz, mely alumíniumból és 15CDV6 acélból készült. Ezeket fogják használni a komplex ejtőernyős (dobási), vízen lebegési és mentési tesztekhez. A komplex dobási teszteket a Légierő helikopteréről fogják végrehajtani, 3600-4000 méteres magasságból.
Közben természetesen folyt, és folyik a hordozórakétának, az űrhajó főhajtóművének és irányító és stabilizáló kisrakétarendszerének tesztelése is, melyekről havi ázsiai mozaikjainkban olvashattak időről időre beszámolókat (ld. a lap alján).
Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Ázsiai mozaik – 2023. augusztus (1. rész)
Ázsiai mozaik – 2023. július (1. rész)
Ázsiai mozaik – 2023. május
Ázsiai mozaik – 2023. február (2. rész)
Ázsiai mozaik – 2022. december (1. rész)
Ázsiai mozaik – 2022. augusztus (2. rész)
Ázsiai mozaik – 2022. július (2. rész)
Ázsiai mozaik – 2022. május (2. rész)
Ázsiai mozaik – 2021. december (1. rész)
2021-es indiai helyzetkép
Ázsiai mozaik – 2021. július (2. rész)
Ázsiai mozaik – 2021. március (1. rész)
Az első négy indiai Csillagvárosba tart
Indiai űrhajós
Indiai összefoglalók
Új indiai nehéz-hordozórakéta
Indiai az év első startja
Indiai embert az űrbe!
Gaganyaan TV-D1 teszt (ISRO)
E havi sorozatunkat – az előző két, kizárólag Indiával foglalkozó fejezet után – egy-egy ausztrál, indiai, japán, illetve két kínai rövid hírrel zárjuk.
