A Kulin-emlékév megnyitásaképpen a mai napon emlékülést szervezett a Magyar Csillagászati Egyesület és a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat.
A huszadik századi csillagászati ismeretterjesztés, az amatőrcsillagászati mozgalom atyja, a magyar planetárium megálmodója volt Kulin György (1905-1989) csillagász. Az emlékülés tudományos és ismeretterjesztő tevékenysége előtt kíván tisztelegni, bemutatni a gazdag kulini életművet.
Az emlékülés résztvevőit először Mizser Attila, a Magyar Csillagászati Egyesület főtitkára köszöntötte. Utána dr. Horváth András, a TIT Planetárium igazgatója elevenítette fel, hogy pályafutását Kulin indította el. "A huszadik századi magyar csillagászat egyik kiemelkedő alakja volt, a csillagászati-űrkutatási ismeretterjesztő tevékenység atyja." – mondta az igazgató. dr. Tóth József, a TIT alelnöke nyitotta meg az emlékülést. "A csillagászat egy nagyon furcsa diszciplina. Mindenki számára misztikus... Mintha ez a terem is egy összeesküvés terme lenne. Egy nemes cél érdekében összeesküvőké." Kicsivel később megemlítette: "Csillagásznak lenni, a csillagászattal kapcsolatos ismereteket terjeszteni valószínűleg az egyik legszebb dolog. Gratulálok Önöknek, hogy ezzel foglalkoznak, és hogy olyan óriást van maguk mögött, mint Kulin György."
Ezután került sor az idei Kulin György emlékérem átadására. Az emlékérmet 2002 óta osztja ki az MCSE, idén Keszthelyi Sándor nyerte. Az emlékérem büszke tulajdonosa 1952-be született Magyarszéken, tanulmányait a Pécsi Egyetem építész szakán kezdte el, de a Budapesti Műszaki Egyetemen fejezte be. 1975-ben felfedezett egy nóvát, és a Meteor című csillagászati folyóirat több rovatának a szerkesztésében is részt vett.
Ponori Thewrewk Aurél: Száz éve született Kulin György című előadásából megismerhettük Gyurka bácsi életútját. A tudós 1905-ben született a mai Románia területén lévő Nagyszalontán. Későbbi visszaemlékezéseiben így vallott szülőhelyéről: "Nagyszalonta nevezetes város. Ott születtem én és Arany János." 1910-ben még félelemmel tekintett a Halley-üstökösre, de miután elvégezte a Pázmány bölcsészkarán a matematika-fizika szakot, a svábhegyi Csillagvizsgálóba került. 1939-ben doktorált pályaszámításból, miközben kisbolygók és üstökösök figyelésével foglalkozott. 1940-ben felfedezte az 1940/A-Kulin nevű üstököst, majd két évvel később egy másikat. Érdeklődése különböző okok miatt a csillagászati ismeretterjesztés felé fordult. 1941-ben megírta A távcső világa című könyvét, amely hosszú ideig az amatőrcsillagászok leghasznosabban forgatható kiadványa volt. 1946-ban megalapította az első Magyar Csillagászati Egyesületet, a Sánc utcában bemutató csillagvizsgálót létesített – ez a mind a mai napig is működő Uránia Bemutató Csillagvizsgáló. Ennek hatására országszerte épültek bemutató csillagvizsgálók. 1949-ben politikai okok miatt Újpestre került egy középiskolába, de 1954-ben visszatért az Urániába. "Mindenkit részesíteni Galilei élményében" vallotta, és tükrök valamint lencsék csiszolásával (is) tölti az idejét. Megalapította a Csillagászat Baráti Körét, amelybe 1975-ig tizennégyezer tag lépett be. 1989 februárjában még megélte a Magyar Csillagászati Egyesület megalapítását, de áprilisban elhunyt. Viszont annyi kisbolygót fedezett fel, amelyek közül ráadásul az egyik az ő nevét viseli, hogy az előadó azt mondta: "Kulin kilencszázötben született, de egészen meghalni nem fog soha."
Meglepetésképpen többen is hozzászóltak az előadáshoz. Sárneczky Krisztián bejelentette, hogy a 43500. számú kisbolygót, amelyet Kiss Lászlóval közösen fedezett fel az MTA Csillagászati Kutatóintézete Piszkés-tetői obszervatóriumában, a Nemzetközi Csillagászati Unió engedélye alapján 2005. január 27-e óta Ponori Thewrewk Aurélnak emléket állítva Thewrewk-kisbolygónak hívják.
Az emlékülés Szabados László előadásával folytatódott, ő a csillagászat 1905-beli helyzetéről beszélt. Rövid szünet után Kulin György kisbolygóiról esett szó (Sárneczky Krisztián), a Kulin György-emlékkötetről, amely Az égbolt mindenkié címmel fog majd áprilisban megjelenni (Sragner Márta), a Kulin-honlapról (Balaton László). Rezsabek Nándor az MCSE 1946-49 közötti történetét foglalta össze, és megismerkedhettünk Kulin Györggyel is mint sci-fi íróval. Végül egy 70-es években készült dokumentumfilm (Hobbym, a csillagos ég) és egy mese meghallgatásával (A cica, aki szerette a Holdat - Sarkady Mária meséje)ért véget az emlékülés.
De az emlékév még csak most kezdődött el. Az MCSE igyekszik kiadványaiban is emléket állítania a tudósnak: 2005. január 28-án indult a Kulin-honlap; a Meteor januári száma Kulinnal foglalkozott, a 2005-ös csillagászati évkönyvben is jelent meg róla írás, továbbá két kiadványt is megjelentett: Az MCSE 1946-49 közötti története, valamint Az égbolt mindenkié. Ezenkívül Kulin-emlékverseny, bemutatócsillagvizsgáló-találkozó, kisbolygó- és üstököskutatók találkozója, és a helyi csoportok megemlékezései igyekeznek emléket állítani.
"A távcső mellett és egyéb úton szerzett szellemi örömök olyan kincsek, amelyek csak akkor maradnak meg, ha szétosztjuk. És ahányszor szétosztjuk, annyiszorosára nő bennünk ennek szellemi örömnek a nagysága!"
Dr. Kulin György
Budapest, 2005. január 31.
Kapcsolódó linkek:
Bartha Lajos kiemelte, hogy nem csak a lencsecsiszoló öreg professzort kell látnia az utókornak Kulinban, hanem a lelkes tudományos kutatót is.
Péntek Kálmán pedig, a Vas megyében működő Gothard Csillagászati Egyesület egyik tagja megosztotta a hallgatósággal Kulin Györggyel való találkozásának emlékét. "Amit a távcsövedben látsz, azt másoknak is mutasd meg kiskomám" – idézte Gyurka bácsi szavait.
1905-1989
Kulin György emlékoldal
