Potyautasként olcsóbb a kis szondák indítása, de a kicsiknek alkalmazkodni kell, ha zűr van, ők húzzák a rövidebbet.
A kis műholdak fejlesztői gyakran kihasználják a potyautasként (piggyback) történő indítás lehetőségét, ami anyagilag általában kedvező, ám nem kockázatmentes. A pálya tekintetében alkalmazkodni kell a fő hasznos teherhez, ami általában megoldható. Nagyobb a baj, ha a fő teher valamilyen okból késik: ilyenkor a potyautasok gazdáinak más lehetőség után kell nézniük, ami különösen bolygóközi küldetések esetében nem egyszerű, hiszen nem csak az indítási lehetőségek szűkösebbek, hanem az indítási ablak további korlátot jelent.
Legújabban ezzel a súlyos problémával kell szembe nézniük a NASA finanszírozással készült Janus szondapáros fejlesztőinek. Az űreszközöket idén augusztusban, a NASA Psyche szondájának potyautasaiként indítottak volna. Mint korábbi cikkünkben megírtuk, a Falcon Heavy a Psychével együtt indította volna el a NASA egyenként 36 kg tömegű Janus ikerszondáit (Serenity és Mayhem), amelyek egy-egy kettős kisbolygót vettek volna célba: (175706) 1996 FG3, illetve (35107) 1991 VH. A Psyche indítását azonban előbb a szeptember végén nyíló indítási ablakba halasztották, nem sokkal később viszont bejelentették, hogy a szonda várhatóan csak jövőre indulhat.
A Janus számára már az első halasztás is végzetes következményekkel járt. A Janus projektvezetője, Dan Scheeres (Coloradói Egyetem) júniusban elmondta, hogy az őszre halasztás miatt a szondák nem tudnák végrehajtani a Föld melletti hintamanővert, kivéve, ha a startot a Psyche indítási ablakán belül egy szűkebb ablakban, október 7–10. között végezték volna, mert akkor legalább az egyik célpontot el tudták volna érni. Mindamellett, valószínűtlennek tartotta, hogy a NASA a start dátumának megválasztásánál figyelembe vette volna a potyautasok szempontjait. A további halasztással azonban ez a remény is szertefoszlott.
A NASA egyelőre nem jelölt meg új startdátumot a Psyche számára, előbb a küldetés egészét át akarják vizsgáltatni független szakértőkkel. Elvben az sincs kizárva, hogy a vizsgálat eredményeként leállítják a közel egymilliárd dolláros projektet, valószínűbb azonban, hogy a folytatás mellett döntenek, ami azonban többlet költségekkel járhat. Annyi bizonyos, hogy a Psyche szonda számára úti célja, a Psyche kisbolygó felé legközelebb 2023 júliusában nyílik az indítási ablak. Azt még kevésbé lehet tudni, hogy maradnak-e a Janus szondák a Psyche potyautasai, ehhez nyilván előbb a pontos startdátumot kellene ismerni, attól függően kell új célpontokat találni a Janusok számára. Nyilván nem ragaszkodhatnak a kettős kisbolygó célpontokhoz, ez ugyanis jelentősen leszűkítené a lehetőségeket.
A Janus szondapáros a Psyche potyautasaként indulhatott volna egy-egy kettős kisbolygó felkeresésére. A Psyche halasztása miatt új startlehetőséget kell keresni. (Kép: Lockheed Martin)
A NASA a Janus szondapárost az olcsó és innovatív bolygókutató eszközök fejlesztését célzó SIMPLEx (Small Innovative Missions for Planetary Exploration) programja keretében 2019-ben két másik küldetéssel együtt választotta ki megvalósításra. Mindhárom küldetés költségvetését 55 millió dollárban maximálták, tömegeikre pedig 180 kg-os korlátot állítottak, éppen azért, hogy potyautasként lehessen indítani őket. (A SIMPLEx program keretében korábban két kis szonda építéséről döntöttek, a LunaH-Map az SLS Artemis-1 startja potyautasaként idén indulhat, a Q-PACE-t viszont tavaly januárban a Virgin Orbit LauncherOne rakétájával Föld körüli pályára állították.)
A 2019-ben a Janusszal együtt megvalósításra kiválasztott két másik küldetés hasonló problémába futott bele, mint a Janus. A Mars kutatására tervezett Escapade páros sorsáról korábban már írtunk, ezek szintén a Psyche potyautasai lettek volna, de akkor, amikor a Psychét még Falcon-9-cel szándékoztak indítani. Az Escapade-ot félre tették, de most úgy látszik, hogy a Rocket Lab 2024-ben állíthatja pályára a szondákat. A harmadik 2019-es SIMPLEx a Lunar Trailblazer szonda volt. Tavaly év elején bejelentették, hogy a szonda 2022 végére elkészül. A NASA azonban csak az Interstellar Mapping and Acceleration Probe (IMAP) küldetés potyautasaként akarta a szondát útnak indítani, az IMAP startját viszont előbb 2024-re tervezték, később 2025 elejére halasztották. A szonda készítői számára azonban ez elfogadhatatlan volt, ugyanis a Lunar Trailblazer az Artemis programot segítő adatokat szolgáltatna. Végül jóra fordult a Lunar Trailblazer sorsa, mert júniusban bejelentették, hogy a szonda az Intuitive Machines, a NASA kereskedelmi holdi szállítási programja (CLPS) keretében indítandó IM-2 küldetésének lehet a potyautasa, amely a jövő év elejére tervezett IM-1 sikere esetén akár már 2023 közepén elindulhat, bár a korábbi cikkünkben közölthöz képest némi csúszással, de mégsem 2025-ben.
A 2023 elejére elkészülő Lunar Trailblazer a holdi kereskedelmi űrszállítási program (CLPS) keretében juthat el a Holdhoz, két évvel hamarabb az eredetileg tervezettnél. (Kép: Lockheed Martin)
A Lunar Trailblazernek egyszerűbb volt helyettesítő startot találni, mert a CLPS programnak köszönhetően a Hold felé gyakoribbak az indítások, az Escapade és a Janus sorsa azonban továbbra is bizonytalan. Megoldást az jelenthet, ha a kis műholdak gazdái lemondanak a potyautasság anyagi előnyéről, és kis rakétával, önálló indítással juttatják a világűrbe a szondáikat. Ilyen kis rakéta lehet például a Rcket Lab Electronja, amely június végén sikeresen pályára állította a CAPSTONE szondát. Távolabbi célpontok esetében azonban az Electron teherbírása nem elég, ezekre más megoldást keresnek. A NASA mindenesetre a VADR (Venture-Class Acquisition of Dedicated and Rideshare) program elindításával megkezdte az erre alkalmas cégek és rakéták keresését.
Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:

A Psyche lemaradt potyautasai
Psyche: csak szeptemberben
Psyche: szeptemberben sem indul
The perils of planetary rideshares (The Space Review)

Sorozatunkban az európai országok és az ESA űrtevékenységével kapcsolatos olyan információkat találnak, melyek önálló cikkekhez túl rövidek, ám talán mégsem érdektelenek.


