A Szojuz rakéta tetejére kerülő orrkúp belsejében felül a francia Pléiades-1 foglalt helyet. Alatta négy ELISA elektronikus felderítő műhold, amelyek közük az elöl levő kettő látszik a fényképen. A chilei SSOT nem látható, mivel legalul, az adapter belsejében helyezték el. Ez az űreszköz vált el utoljára a rakéta Fregat végfokozatától, miután az rendben elvégezte a negyedik betervezett pályamódosító manővert is. (Kép: Arianespace)
A háromfokozatú, orosz gyártmányú Szojuz 2-1a rakétának ez volt a második repülése Kourouból. Alig két hónappal korábban, idén októberben az európai Galileo navigációs műholdrendszer első két holdját segítette pályára. A rakétát az összeszerelő csarnokból hétfőn, függőleges helyzetben szállították az indítóálláshoz, ahol rákerült a Fregat végfokozat és a műholdakat rejtő orrkúp. A mostani start érdekessége, hogy az űreszközök poláris napszinkron pályára kerültek, tehát a starthely Egyenlítőhöz való közelsége nem játszott fontos szerepet az indítás során.
Pléiades-1. (Fantáziakép: EADS Astrium)
A 970 kg tömegű Pléiades-1 a Francia Űrügynökség (CNES) megrendelésére készült, optikai távérzékelésre, kettős – katonai és polgári – céllal. A finanszírozásba beszállt Belgium, Svédország, Spanyolország és Ausztria is. A francia védelmi minisztériummal kötött korábbi adatcsere-megállapodás értelmében az olasz katonai partnerek is hozzáférést kapnak a megfigyelési adatokhoz. (Az olaszok cserébe a COSMO-SkyMed radarműholdak méréseit bocsátják a franciák rendelkezésére.)
A két tervezett Pléides műhold – amelyeknek a mostani az első példánya – egy kb. 60 cm-es távcsővel és a szokványos digitális fényképezőgépekénél negyvenszer érzékenyebb CCD detektorral repül. A hold naponta kb. 450 űrfelvétel készítésére alkalmas, amelyeknek földfelszíni felbontása a feldolgozás után 50 cm-es lesz. A 20 km széles sávokat lefedő képeket az Astrium Services cég polgári felhasználásra is értékesíti majd.
Az ELISA műholdak a Föld körül. (Fantáziakép: EADS Astrium)
Ugyancsak az EADS Astriumnál, azonos platformra épült az ELISA műholdnégyes, valamint a chilei SSOT (Sistema satelital de Observación de la Tierra) is. A kis méretű, 120 kg-os ELISA holdak kötelékben repülnek. Legalább három évesre tervezett küldetésük alatt földi radarállomásokat lokalizálnak majd. Az alig valamivel kisebb (117 kg-os), másfél méteres felbontású űrfelvételek készítésére alkalmas SSOT földi irányítását is Chiléből végzik majd. A távérzékelési adatokat térképezési, mezőgazdasági, településtervezési feladatokra, a természeti erőforrások felmérésére, katasztrófaelhárításhoz, és persze védelmi célra is hasznosítják.
Frey Sándor
Kapcsolódó cikkek:
Pályán az első két Galileo műhold
Jövőre beindul a nagyüzem Kourouban
Egyre jobb a 20 éves DORIS
Kapcsolódó linkek:
A hat felbocsátott műholdról (Spaceflight Now)
Megosztás:
