Európai mozaik – 2023. január (1. rész)

Havonta jelentkező sorozatunkban az ESA és az európai országok űrtevékenységének olyan híreivel jelentkezünk, melyek önálló cikkhez rövidek, ám talán mégsem érdektelenek.

Űreszközfejlesztések

A Thales Alenia Space tervezheti a REV-1 nevű automatikus, többször felhasználható, szárny nélküli, enyhe felhajtóerőt termelő törzzsel rendelkező „szerkezetet”. A megbízó a REV nevű, nyolc éve alapított luxemburgi vállalkozás, mely a súlytalansági környezetben végzett gyártási üzletbe szeretne betörni ezzel a fejlesztéssel. A REV szerint a REV-1-gyel végzett Föld–világűr–Föld szállítás azért lehet gazdaságos, mert a kisautónyi jármű személyzet nélkül repülne, így az összes olyan, költséges és bonyolult biztonsági eljárástól és műszaki megoldástól el lehet tekinteni, melyeket az űrhajósok jelenléte tenne szükségessé.

(Fantáziakép: REV)

Az elképzelés az, hogy a REV-1 akár 1 tonna anyagot és eszközt szállíthatna pályára, illetve hozhatna onnan vissza, miközben akár több hónapig marad űrállomáshoz kapcsolva. A visszatérés aerodinamikai fékezéssel, majd manőverező ejtőernyővel valósulna meg. Az űrállomás egyébként nem az ISS-hez, hanem a Reusable Orbiting Service Module nevű keringő üzemhez repülne, melynek tervezési folyamatában szintén érdekelt a Thales Alenia Space. Ez az orbitális munkahely napelemekkel és ionhajtóművel lenne ellátva, és akár 10 évig üzemelne, miközben a REV-1-ek akár 20-szor fordulhatnának. A megcélzott iparágak, illetve termékek a gyógyszergyártás, a biotechnológia és az új típusú műszaki anyagok és eszközök. Az Orbiting Service Module-t az a Space Cargo Unlimited építené, melynek tulajdonosai között ott van az amerikai Axiom Space és az európai Eurozone. Ha a REV-1 elkészül, a Space Cargo Unlimited megvásárolná és üzemeltetné azt.

Égi és földi infrastruktúrák

Január 13-án XVI. Károly Gusztáv svéd király több európai és svéd politikai vezető, többek között Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság (EC) elnöke, illetve Joseph Aschbacher, az Európai Űrügynökség (ESA) főigazgatója jelenlétében avatta fel a megújult és jelentősen kibővült észak-svédországi Esrange Űrközpontot Kiruna mellett. (A megújult létesítményről a napokban írtunk.)

A kép előterében a svéd király, mögötte az EC elnöke, hátul a Swedish Space Corporation (SSC) vezetője. (Fotó: SSC)

A már évtizedek óta üzemelő, de eddig csak sztratoszféraballonokat és (ballisztikus) rakétaszondákat indító létesítmény a jövőben Európa egyes számú olyan orbitális indítóhelye lehet, melyről akár kisebb műholdak is Föld körüli pályára kerülhetnek. Erre utal az új fantázianév, a Spaceport Esrange, azaz az Esrange Űrkikötő. A januári átadás egyben a svéd uniós elnökség első jelentős lépése a „space” témában, amely kiemelten szerepel az északi elnökségi tervekben! (Mint ismert – és korábban írtuk róla –, jelenleg és persze a jövőben is a fő indítóhely Kourou-ban volt és lesz. Ehhez most Kiruna is csatlakozik, mint másodlagos (kisrakétás) indítóhely. Ezen kívül épülnek a Brit-szigeteken is kisebb létesítmények, mint a cornwalli a repülőgépes indítású Lancher One számára, vagy a Skóciában létesülő függőleges indítóhely. Ezek a létesítmények mind a drámaian növekvő kisműholdas piac egy részének elérését célozzák. Ez a piac globálisan mintegy 10 ezer műholdat jelent a következő 5, és összesen akár 100 ezret a következő 18 évben, azaz 2040 végéig. – A szerző megj.) Január 29-i cikkünk mellé most a létesítményt bemutató, illetve az átadási ceremóniát összefoglaló, közel 19 perces videót is mellékeljük:

(Forrás: SSC / YouTube)

A Voyager Space és az Airbus Defence and Space együttműködési szerződést kötött a Starlab nevű űrállomás fejlesztésére és üzemeltetésére. A tervek szerint az űreszköz a NASA-t és más űrügynökségeket, illetve vállalatokat szolgálhatna, legkorábban 2028-tól. Az európai Airbus elsősorban a tervezésért felelne. A Voyager, illetve az űrtechnikáért felelős részlege (Nanoracks) még 2021 decemberében írta alá a programot indító, 160 millió dolláros szerződést a NASA-val. A cél a folyamatos amerikai, és „szövetséges” Föld körüli jelenlét biztosítása az ISS leállítása után. A terv az, hogy az ISS-ével nagyjából megegyező tér álljon rendelkezésre, melyben évi mintegy 400 kísérletet lehet elvégezni. Ehhez a fejlesztők egy 340 m³ hermetikus térfogattal rendelkező, 4 fő folyamatos ellátását biztosító, robotkarral, napelemekkel és külső kísérleti platformokkal is ellátott keringő laboratóriumot álmodtak meg.

A Starlab (képünkön) legnagyobb szerkezeti eleme az amerikai Lockheed Martin által fejlesztendő felfújható élettér lesz, amelyet több fémből készülő elem (pl. a dokkoló és zsilipkamra) egészít ki. A projektet a Nanoracks vezeti, melyben a Voyager Space a legjelentősebb tulajdonos.

Kapcsolódó cikkek:
Űrközpont északon
Üvegház az űrbe – és a sivatagba