Föld körüli pályán az első, csak civilekkel repülő űrhajó.
Ma, szeptember 16-án, közép-európai idő szerint 2:02-kor a floridai Kennedy Űrközpontból sikeresen startolt a Falcon-9 rakéta, melyről a Föld körüli pályát elérve levált a Crew Dragon Resilience űrhajó. Ahogy arról korábban már beszámoltunk, a SpaceX szervezésében, rakétájával és űrhajójával a történelemben első alkalommal fordul elő, hogy egy űrhajó úgy áll Föld körüli pályára, hogy a fedélzeten nincs egyetlen hivatásos űrhajós sem. A személyzet tagjai Jared Isaacman, Hayley Arceneaux, Sian Proctor és Christopher Sembroski. A küldetés egyik nagy célja akár 200 millió dollárnyi adomány összegyűjtése a St. Jude Kutató Gyermekkórház (St. Jude Children's Research Hospital, Memphis, Tennessee) javára.
Jared Isaacman, az Inspiration4 küldetés parancsnoka a Crew Dragon szimulátorában gyakorol, a SpaceX székhelyén, a kaliforniai Hawthorne-ban. (Kép: SpaceX)
Kétrészes sorozatunkban korábban már bemutattuk a programot és az űrturistákat, illetve a rakétát és az űrhajót. Röviden szót ejtettünk néhány lehetséges kockázatról is (pl. szűk helyiségben, veszélyes közegben összezártság, klausztrofóbia).
Az Inspiration4 tagjai 3D pörgettyűben, rövid idejű súlytalansági repülésen, centrifuga- illetve barokamra-gyakorlaton
Nem beszéltünk ugyanakkor arról, hogy az egyik legnagyobb kockázat a „súlytalansági betegség”, a tengeri betegséghez nagyon hasonló állapot. Az űrrepülések első napjaiban, a súlytalanság hatására a folyadékok a testben a fej irányba rendeződnek át. Az űrutazók feje megnagyobbodik, vérrel telítődik (kipirulnak), ami rossz közérzetet okoz. Ehhez járul a lebegésből adódó orientációs zavar. Ezek együttes hatására – immár 60 év kiválogatási és felkészítési tapasztalata mellett is – az űrhajósok 30–40%-a szenved (!) valamilyen „tengeri betegségben” (motion sickness). Ez fejfájásban, szédülésben, émelygésben, hányingerben, de az űrhajósok több mint 10%-nál hányásban (is) nyilvánul meg. Ez az állapot tipikusan 2–4 napig tart. Ekkorra a szervezet hozzászokik az ismeretlen állapothoz. (Hivatásos űrhajósoknál pont ezért, az űrrepülés első négy-öt napjában nem szoktak betervezni űrsétát…)
Az Inspiration4 személyzetét természetesen pörgették, forgatták és reptették (néhányszor 10-20 másodpercig) súlytalanságban, és persze gyógyszerekkel is ellátták őket. De a statisztikák alapján az szinte biztosan kijelenthető, hogy közülük egy vagy két fő kénytelen lesz megküzdeni a problémával.
Az olvasók gondolhatják, hogy akik rendszeresen repülnek, azokat ez a probléma kevésbé érinti. (A „parancsnok” Isaacman rendszeresen repül sugárhajtóműves műrepülő kötelék tagjaként, és Proctor „pilótának” is van kisgépes, magánpilóta jogosítása). Ugyanakkor az elmúlt 60 év tapasztalata azt mutatja, hogy képzett vitorlázókat, pilótákat és ejtőernyősöket is nagyon sokszor megvisel az első 2-4 nap, miközben ilyen tapasztalattal nem rendelkező emberek is viselhetik jól – szinte tünetmentesen – a helyzetet. Azt, hogy az Inspiration4 legénység tagjai közül kinek mi jut, hamarosan meglátjuk. (Az Inspiration4 küldtés egészségüggyel kapcsolatos kutatásiait hamarosan külön cikkben mutatjuk be. – A szerk.)
Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Inspiration4: újabb mérföldkő az űrturizmusban (1. rész)
Inspiration4: újabb mérföldkő az űrturizmusban (2. rész)
Az első magán űrküldetés
Űrélettan
Az Inspiration4 startjáról (Spaceflight Now)
A szeptember 16-án induló Inspiration4 repülést bemutató cikkünk befejező részében megismerkedünk a rakétával, az űrhajóval, az utasok kiképzésével és a legnyilvánvalóbb kockázatokkal.
