Kétrészes sorozatunk első részében azt mutattuk be, hogy mi történik a NASA kisebb-nagyobb programjaival. Most a vírus magánszektorra és turizmusra gyakorolt hatásaiból mutatunk be párat.
A Bigelow Airspace felfújható (egyelőre kísérleti) űrállomásmodulja jelenleg is a NASA teljes megelégedésére működik az ISS-en. Ehhez képest nagyon drasztikusnak tűnnek a cég bejelentései. A Bigelow március közepén 20, majd egy héttel később további 68 munkavállalójától vált meg! A lépést azzal magyarázták, hogy miután Setve Sisolak, Nevada állam kormányzója elrendelte az összes „nem létfontosságú” üzem, illetve termelés leállítását, a Bigelow tevékenysége jelenlegi formájában ellehetetlenült. Mint az az Űrvilág olvasói számára ismert, a cégnek eddig három felfújható eszköze került a világűrbe. A Genesis-I és Genesis-II 2006-ban, illetve 2007-ben került pályára, rakomány és személyzet nélkül. Ezeken a felfújási eljárást, illetve a kozmikus hatásokat (pl. mikrometeoritok rombolása) vizsgálták. A korábban említett, és a Nemzetközi Űrállomáshoz csatolt BEAM-et 2016-ban vitte fel a SpaceX egyik Dragon teherűrhajója. Ez azóta is tartós teszten vesz részt, mellékesen raktárként használják. A cég jelenleg egy 330 m3-es (ez a kínai Sencsou űrhajó parancsnoki-visszatérő modulja térfogatának a harmincháromszorosa!) modulon dolgozik, ilyeneket már akár a Hold körüli pályán, vagy a Hold felszínén is lehetne használni.
A BEAM felfújása 2016-ban. (Kép: NASA)
A Rocket Lab március 30-án tervezte következő rakétája („Don’t Stop Me Now”) indítását Új-Zélandból. Miután az ország kormányzata a legmagasabb szintre emelte a védekezést március 23-án, a Rocket Lab 24-én bejelentette a start bizonytalan időre történő elhalasztását. (A 17 méter magas rakéta, mely alacsony pályára 227 kg tömeget emelhet, több kisebb műholdat indított volna. Ezek közül három az NRO, az Egyesült Államok Nemzeti Felderítő Irodája felderítő műholdja…)
A SpaceX szintén felfüggesztette következő rakétájának startra való előkészítését. Erre a startra is március 30-án került volna sor, a hasznos teher az argentin SAOCOM-1B lett volna. A döntésre a Florida államra vonatkozó utazási korlátozások miatt került sor. Ugyanakkor a cég azt is bejelentette, hogy már vannak pozitív koronavírus teszteredménnyel rendelkező munkavállalói.
Ahogy arról már olvashattak, az ESA Francia Guyanában található rakétaindító központjában március 16-án felfüggesztették a soron következő rakéták összeszerelését, illetve startelőkészítésüket. Ugyanott arról is írtunk, hogy a látogatóközpont már pár nappal korábban bezárt. „Természetesen” hasonló sorsra jutott több más, világhírű látogatóközpont, hisz a turizmus leállásával a nyitva tartás okafogyottá vált. Zárva tart többek között a Kennedy Űrközpont látogatóközpontja (március 16. óta; a NASA KSC szóvivője egyébként március 23-án bejelentette, hogy az intézményben megvan az első koronavírus-pozitív munkavállaló…), a houstoni Johnson űrhajóskiképző és irányítóközpont (március 27. óta), illetve a huntsville-i U.S. Space and Rocket Center is, amely egyrészt a Marshall Űrközpont látogatóközpontjaként, másrész a Space Camp bázisaként funkcionál. A Smithsonian Institution szintén bezárta az összes múzeumát, még március közepén. Ez azt is jelenti, hogy a világhírű washingtoni Nemzeti Repülési és Űrkutatási Múzeum, illetve virginiai „kihelyezett tagozata”, a Steven F. Udvar-Hazy Center sem látogatható.
Az Udvar-Hazy Center egyik csarnoka. (Kép: Dane Penland / Smithsonian Institution)
Kapcsolódó cikkek:
Koronavírus: Az űrszektor is lassul (1. rész)
Műholdképek járvány idején
Koronavírus: Otthon maradnak...
Koronavírus: Iránban a helyzet...
Koronavírus: Német mobil tesztállomás a világűrből
Műholdirányítás otthonról
Koronavírus és Vega
A koronavírus miatt az űrhajósok élete is megváltozik
Marad a felfújt modul
2012, az űrrepülőgépek múzeumba kerülésének éve