Sorozatunk utolsó részében részletesen bemutatjuk a Mars-helikoptert, és egy gondolat erejéig visszatekintünk a rover elődjeire.
Mint az sokak számára ismert, a Vénusz légkörében már utaztak, sodródtak ballonok, az Interkozmosz VEGA programjának (VE: Venyera = Vénusz) keretében, még a 80-as évek közepén. Irányított, motoros repülést egy idegen bolygó légkörében azonban most fognak először kipróbálni. E célból a Perseverance alsó részén helyezték el összecsukva a korábban Mars Helicopter néven futó Ingenuity drónhelikoptert.
Helikopter a Marson
Az 1,8 kg tömegű, 80 cm magas és 120 cm rotorátmérőjű eszköz összecsukott állapotban utazik a rover alján egészen a felszínig. Itt (60–90 nappal a landolás után) a talajra helyezik, majd elgördül fölüle a marsjáró. Ezután kerülhet sor a kis forgószárnyas jármű akkuinak feltöltésére. A koaxiális forgószárnyakkal felszerelt eszköz energiaellátását ugyanis – kevesebb mint 300 g tömegű – akkumulátorok biztosítják. Ezeket a repülő szerkezet tetején elhelyezett napelem tölti. Az önálló repülésre csak ez után kerülhet sor. Reményeink szerint a – legalább 100 m-re eltávolodott – marsjáró tetején lévő „tornyon” elhelyezett kamerarendszer is fogja követni a kis helikopter (forgó)szárnyalását.
A rotorlapátok szénszál erősítésű habból készültek, végükön a sebesség elérheti a helyi hangsebesség 70%-át. A roverrel kommunikáló (900 MHz-es) rádió maximális hatótávolsága 1 km, ezért a Perseverance-tól történő repülési távolságot 300 m-ben, a magasságot pedig 5 méterben maximálták. A repülés sebessége elérheti akár a 10 m/s-ot vízszintesen, és a 3 m/s-ot függőlegesen. Miután a cél elsősorban a technológia használhatóságának vizsgálata – azaz hogy használható-e egyáltalán drónhelikopter a Marson a jövőben –, ezért egy repülés legfeljebb 90–120 másodpercig tarhat.
Egy fontos gyakorlati célról (felderítés a rover számára kritikus környezetben) most még csak másodsorban van szó. Ezért nem is cél a napi egynél több repülés és az összesen öt repülés a maximális cél (álom). A tervezők ugyanakkor kijelentették, hogy önmagában már azt 100%-os sikernek fogják tekinteni, ha egyetlen egy sikeres repülés lesz! A jövőbeli fejlesztéseket ugyanis már egy önálló repülés is nagyban segíti.
Az Ingenuity (leleményesség, találékonyság) nevű marsi drónhelikopter. A rotor átmérője 120 cm, a központi egység (doboz) rejti az akkumulátorokat. (Kép: NASA / JPL)
Miért oly nehéz ez a faladat, hisz lassan már a sarkon is forgószárnyas drónok jönnek szembe? Lássunk néhány tényt:
Az összecsukott Ingenuity Mars-helikoptert még 2019. augusztus 28-án helyezték el a hátára fordított Perseverance hasán. (Kép: NASA / JPL)
A kis forgószárnyas drónt igen részletesen mutatja be ez a videó. (Forrás: NASA / JPL)
Zárszó (helyett)
Reméljük, olvasóink élvezték háromrészes cikksorozatunkat. Eddig a vörös bolygóhoz indított, és három generációt képviselő, összesen öt amerikai roverből mind az öt jóval sikeresebb volt annál, mint amire tervezőik eredetileg számították! Nem csak eljutottak a Mars felszínére, de valamennyi sokkal tovább működött, mint tervezték.
Amerikai marsjárók földi tesztpéldányainak „csoportképe”. (Kép: NASA / JPL-Caltech)
Reméljük, a jó sorozat nem szakad meg, és a Perseverance is megfelel a várakozásoknak. Ezért zárásként álljon itt egy felvétel a kis Sojournerrel, a közepes méretű és a 2. generációt (Spirit és Opportunity ikrek) képviselő roverrel, valamint a Curiosityval. Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Mars 2020 (1. rész)
Mars 2020 (2. rész)
A NASA 2020-as marsjárója
Mars 2020 honlap (NASA)
Háromrészes cikksorozatunkban ez alkalommal a Perseverance rover tudományos programjával ismerkedünk meg.
