Az űrszemét reális veszélyt jelent az űreszközökre. A befogó és takarító rendszerek még nem működnek, egyelőre nincs más megoldás, mint kitérni a szemét elől. No, meg bizottságot alakítani.
Cikkeinkben rendszeresen visszatérünk az űrszemét jelentette fenyegetésre. Az űreszközöket felbocsátó államok, szervezetek tudatában vannak, hogy mindennapi életünk egyre nagyobb mértékben támaszkodik a műholdak szolgáltatásaira, ezért mindent meg kell tennünk a világűr tisztaságának megőrzése érdekében. A felbocsátók általában tesznek is különböző intézkedéseket ennek érdekében, bár néha egyetlen eléggé el nem ítélhető lépés sok év fáradozásait teszi semmissé. A szemét és az általa az aktív űreszközökre jelentett veszély csökkentése érdekében ENSZ ajánlások éppúgy léteznek, mint a szemét befogására irányuló kísérletek. Egyelőre azonban az a helyzet, hogy a szemét darabjai sűrű felhőt alkotnak, elsősorban az alacsony Föld körüli pályán, másodsorban a geostacionárius pályán, míg másutt egyelőre elviselhető a forgalom. A helyzetet jól szemlélteti az ESA közelmúltban bemutatott animációja.
Animáció az űrszemét Föld körüli eloszlásáról. A 10 cm-nél nagyobb darabokra vonatkozó adatok forrása a US Space Surveillance Catalogue, a 10 cm-nél kisebbeké az ESA statisztikai modellje. Az animáción a piros szín a működő és nem működő műholdakat, a sárga a rakétafokozatokat, a zöld a küldetésekkel kapcsolatban pályára kerülő egyéb darabokat, kék pedig a törmeléket jelöli. Az ESA statisztikai modellje szerint 5400 darab 1 méteresnél nagyobb tárgy kering a Föld körül, 34 000 darab 10 cm-nél nagyobb (amelyek közül csak 2000 a működő műhold), míg az 1 cm-nél nagyobb darabok számát 900 000-re, az 1 mm-nél nagyobbakét pedig 130 millióra becsülik. (Forrás: ESA)
A Világgazdasági Fórum keretében működő, az űrtechnológia globális jövőjével foglalkozó tanács (Global Future Council on Space Technologies) kezdeményezésére a Fórum felkérte a Massachusetts Műszaki Egyetem (MIT) médialaboratóriumát és az ESA-t, hogy egy új, a világűr fenntarthatóságát értékelő rendszer (SSR, Space Sustainability Rating) keretében dolgozzák ki az űrszemét kezelésének globális standardjait. Az MIT részéről a médialaboratóriumon belül működő, a világűr használhatóságát kutató csoport (Space Enabled research group) foglalkozik a problémával. (Nem sok jóval kecsegtet, amikor a kérdéssel foglalkozó bizottságok és munkacsoportok majdnem olyan gyorsan szaporodnak, mint maga az űrszemét. – B.E.) Az új értékelő rendszert több más szervezet is támogatja, felsorolásuk helyett az ESA eredeti cikkére utalunk. Az SSR kezdeményezés indítását május elején a Washingtonban tartott Satellite 2019 konferencián jelentették be.
Az ESA (talán inkább gyerekeknek szánt) animációja az űrszemét mennyisége csökkentésének lehetőségéről. (Forrás: ESA / Genevieve Porter / Marianne Tricot / Ecole Estienne Paris)
Az SSR értékelő rendszer célja, hogy az űrtevékenység szereplőit a hosszú távú fenntarthatóság biztosítására ösztönözzék, a jó példákat pedig elismerjék. Tevékenységük szándékaik szerint kiterjed az űreszközök tervezőire, gyártóira, az pályára állítás szolgáltatóira, az űreszközök üzemeltetőire, sőt a kormányzati szervekre is.
Jelenleg radarokkal és más módszerekkel több mint 22 000 objektumot követnek a Föld körüli pályán, amelyek bármelyike ütközés esetén kárt tehet egy működő műholdban. 2018-ban az ESA aktív műholdjainak 27 esetben kellett az ütközés veszélyét elkerülő manővert végrehajtaniuk. Az ESA a Space 19+ tanácsülésen kíván újabb, az űrszeméttel kapcsolatos javaslatokat a tagállamok elé terjeszteni. Ide tartozik egy az ütközés veszélye esetén automatikusan kikerülő manővert végrehajtó rendszer fejlesztése és működésének demonstrálása, amire égető szükség lesz, ha a magáncégek mega-konstellációi pályára kerülnek. Emellett az ESA célja, hogy európai cégek az űrszemetet a világűrből aktívan eltávolítani képes eszközöket fejlesszenek.
A Sentinel–1A napelemtábláján egy 5 milliméteresnél kisebb űrszemétdarab 40 cm kiterjedésű sérülést okozott. (Kép: ESA)
Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Foszforeszkáló műholdak
Műhold-megsemmisítés
Űrszemét és más érdekességek
Kráterek százai
Szigonyozás az űrben
Az űrszemétről
Szemeteljünk diszkógömbbel?
Az ESA az űrszemétről
A fenntartható űrszemétkezelés elismerése (ESA)
Az ESA 2019-es űrkörnyezeti beszámolója
Az ESA űrszeméttel foglalkozó, 2017-es kiadványa
Az ESA űrszemét oldala
MIT Media Lab
Global Future Council on Space Technologies

Az ENSZ Világűrbizottságának Tudományos és Technikai Albizottsága (COPUOS STS) 2019. február 11–22. között Bécsben tartotta 56. ülésszakát.


