A versenyzés ma már nem országok közötti versenyzés, hanem inkább ötletek versenyzése, ugyanis több ezer ötlet van arra, hogyan és merre juthatunk a világűrbe – hangzott el a 64. Nemzetközi Világűrkongresszuson.
Folytatjuk a tegnap megkezdett beszámolónkat az idei világűrkongresszusról, amelyet szeptember 23-27. között rendeznek meg Pekingben. A hétfői nap délelőttjén a hivatalos megnyitóbeszédeket követően egy rövid kulturális műsort élvezhettek a résztvevők.
Egy jelenet a sokszínű kínai kultúrából. Délután került sor az „Űrügynökségek vezetői” elnevezésű plenáris ülésre, amelyen Ma Hszingzsui (CNSA vezetője), Charles Bolden (NASA vezetője), Jean-Jacques Dordain (ESA igazgatója), Walter Nat (CSA elnöke), S Ramakrishnan (ISRO elnöke), Naoki Okumura (JAXA elnöke), Szergej Szaveljev (Roszkoszmosz igazgatóhelyettese) először 4-4 percben beszélt az űrügynöksége elmúlt éves eredményeiről, majd a moderátor és a közönség kérdéseire válaszolt.
Plenáris ülés hét űrügynökség vezetőjével. Charles Bolden röviden beszámolt arról, hogy 8 új amerikai űrhajóst választottak ki, és közülük 4 nő. Elmondta azt is, hogy a NASA kiemelt céljai a következőek: a mélyűri felfedezések folytatása, űripari magáncégek megerősítése, az emberes űrrepülés feltételeinek biztosítása. Beszélt arról az amerikai tervről is, ami a NASA minden szervezeti egységét összeköti: egy kisbolygó eltérítése az eredeti pályájáról és Hold körüli pályára állítása, majd űrhajósok küldése a kisbolygóra, akik mintát gyűjtenek és hoznak magukkal a Földre az aszteroidáról. Az ESA igazgatója a szervezet bővüléséről beszélt (Lengyelországra utalva, amely tavaly lett az ESA 20. tagállama – sajnos hazánk, amely sokáig élenjáró volt az Európai Űrügynökséggel való együttműködésben, még mindig nem tagja az ESA-nak). Kína ismertette a holdraszállással kapcsolatos terveit, és ismételten hangsúlyozta, hogy készen állnak együttműködni nemzetközi partnerekkel a világűr békés célú használatában. Az űrügynökségek vezetői több alkalommal is hangsúlyozták a nemzetközi együttműködés fontosságát, hivatkozva a Nemzetközi Űrállomásra, a NASA Orion programjában való részvételve, valamint arra a Global Exploration Roadmap (Globális űrbeli felfedező utakról szóló ütemterv) dokumentumra, amelyet néhány héttel ezelőtt hoztak nyilvánosságra. Az ütemterv kidolgozásában Kína nem vett részt, de a kínai űrügynökség vezetője a közönség által feltett kérdésre válaszolva nem zárkózott el attól, hogy a közeljövőben hozzájáruljanak a dokumentumhoz.
Hétfő délután tartotta a Nemzetközi Asztronautikai Szövetség (IAF) az éves közgyűlését. Az idén 61 éves szervezetnek jogelődje révén 1959 óta tagja a Magyar Asztronautikai Társaság (MANT), amely az egyedüli magyar tagszervezete az idei évtől Líbiával és Kenyával is bővülő nemzetközi egyesületnek.
A Magyar Asztronautikai Társaság képviselői az IAF közgyűlésén (Bacsárdi László MANT-főtitkár és Solymosi János MANT-elnök). A magyar vonatkozásoknak maradva: kedden délelőtt került sor Bacsárdi László „Analyzing Sensor Based Positioning on the Surface of a Distant Planet” előadására, aki Szeile Aliz és Huszák Árpád kollégájával együtt azt vizsgálta, hogyan lehet hatékonyan meghatározni egy szenzorhálózat elemeinek helyzetét egy távoli égitest felszínén. Kedd délután pedig Bálint Tibor (a NASA központ egyik vezetője, valamint az angol Royal College of Art művész szakos doktorandusza) tartott „Disruptive Innovation: A Comparison Between Government and Commercial Space” címmel előadást.
Kapcsolódó cikkek:
Kína készen áll a nemzetközi együttműködésre
– mondta Li Jüancsao (Li Yuanchao), a Kínai Népköztársaság alelnöke a 64. Nemzetközi Világűrkongresszus megnyitóünnepségén szeptember 23-án Pekingben.
