A NOAA legújabb geostacionárius földmegfigyelő műholdja január végén nagy koronalyukat tanulmányozott a Napon.
Amint arról beszámoltunk, a NOAA (National Oceanic and Atmospheric Administration) legújabb földmegfigyelő műholdja, a GOES–16 (Geostationary Operational Environmental Satellite) megkezdte működését, sőt már a Földről készített első felvételei közül is bemutattunk egyet, ennek kapcsán pedig szó esett a Földet figyelő műszereiről. A műhold azonban nemcsak a Földet, hanem a Napot is folyamatosan figyeli az ibolyántúli tartományban dolgozó képalkotó berendezésével (SUVI, Solar Ultraviolet Imager).
A GOES–16-on működő SUVI naptávcső egyidejűleg hat, a távoli ultraibolyába eső hullámhosszon (9–30 nm között) figyeli folyamatosan a Napot. A képek 2017. január 29-én készültek, a Nap déli félgömbjén minden hullámhosszon jól látható a hatalmas kiterjedésű koronalyuk. (Kép: NOAA)
A naptevékenység jelenleg minimuma felé közeledik, ezért egyre ritkábbak a nagy napkitörések és az űridőjárási jelenségek legfőbb forrását jelentő koronalyukak. Utóbbi területeken a napkorona sötétebbnek látszik, innen indulnak ki a bolygóközi térbe az ún. gyors napszélnyalábok, amelyek a Föld mágneses terét elérve a sarki fényt és a különféle űridőjárási zavarokat okozzák, többek közt a műholdak elektronikus rendszereit veszélyeztetik. A Nap légkörének legkülső rétegét, a napkoronát rendkívül forró (egymillió fok körüli hőmérsékletű) plazma, vagyis ionizált gáz alkotja. Magas hőmérséklete miatt legjobban a röntgensugárzás és a távoli ultraibolya (EUV) tartományaiban figyelhető meg.
A SUVI naptávcső január 29-i, a 30,4 nm hullámhosszon felvett képeiből készült animáció. Jól látható a déli félgömbön a nagy koronalyuk, a napkorong peremén néhány napkitörés, a napkorongon a granulációs szerkezet „bugyogása”, és észrevehető a Nap lassú, tengely körüli forgása (a Nap az egyenlítőjénél kb. 25,4 naponként fordul meg a tengelye körül). Ezen a hullámhosszon az 50 000 fokos plazma sugárzása a legerősebb. (Forrás: NOAA / NASA)
A SUVI a távoli ibolyántúli tartományban működő távcső, amely folyamatosan figyeli a Napot, és a teljes napkorongról felvételeket készít. A műszer hat EUV színképtartományban dolgozik. A mérések alapján követhető a korona hőmérséklete, ami segíti a Nap aktív területei működésének megértését, és ezen keresztül pontosabbá teszi az űridőjárási előrejelzéseket, amelyeket a NOAA az űridőjárás-előrejelző központján (Space Weather Prediction Center) tesz közzé. A SUVI a korábbi GOES műholdakon a röntgentartományban dolgozó SXI képalkotó berendezést (Solar X-ray Imager) váltja fel, azoknál szélesebb spektrális lefedettséget és nagyobb térbeli felbontást biztosítva.
A SUVI műszer GOES-16-ra került repülő példánya. (Kép: Lockheed Martin) Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Színesebb és élesebb
A századik EELV
A GOES-16 meteorológiai műhold első képei – a Napról (NASA GSFC)
A GOES–16 (NOAA)
A GOES–16 (NASA)
A GOES–16 SUVI műszere (NOAA, NASA)
NOAA Űridőjárási Előrejelző Központ
Japán kis méretű, korszerű szilárd hajtóanyagú rakétája második repülése alkalmával egy a földi magnetoszférát és sugárzási övezeteket kutató műholdat állított pályára.
