A műholdas földmegfigyelés mellett egyre inkább teret nyer a műholdas műholdmegfigyelés.
Bár nyilvánvalóan már régóta folyik más űreszközök megfigyelése a Föld körüli pályáról, de a kémkedés természeténél fogva ennek a tevékenységnek a részleteiről nem minden kerül nyilvánosságra. A jelek szerint mostanában élénkül ez a fajta űrbeli aktivitás is, és időnként – mint ahogyan az itt bemutatott esetben – a nagyközönség is értesülhet az eredményeiről. A műholdas űreszköz-megfigyelés (non-Earth imaging, NEI) egy érdekes példájáról adott nemrég hírt a Space News portál.
Az ausztrál HEO vállalat több alkalommal és eltérő szögekből fényképezte, majd ez alapján modellezte azt a rejtélyes kínai műholdat, amely Hszincsisu Jencseng-7 (Xinjishu Yanzheng-7, röviden XJY-7) néven, 2020 decemberében, a Hosszú Menetelés-8 hordozórakéta bemutatkozásakor állt pályára. A műhold azóta (idén október közepén) már belépett a sűrű légkörbe és megsemmisült, de előtte sikerült eddig ismeretlen részleteket kideríteni róla. A műholdat a Kínai Űrtechnológiai Akadémia (China Academy of Space Technology, CAST) fejlesztette, felbocsátásakor nem sokat árultak el róla. A szokásos „fedőtörténet” szerint új műszaki megoldások kipróbálására bocsátották fel.
A HEO, amely a földmegfigyelő műholdakat üzemeltető partnercégei által szolgáltatott adatokkal dolgozik, kiderítette, hogy az XJY-7 fedélzetén egy apertúraszintézises radarberendezés nagyméretű antennája kapott helyet. Azt is megállapították, hogy az energiatermelés fenntartása érdekében a műhold testét kellett elfordítani, mivel maguk a napelemtáblák nem voltak forgathatók. Olyan alkalmak is voltak, amikor gyakorlatilag egyidőben két irányból is sikerült fényképezni a kínaiak műholdját.
Az XJY-7 műhold részéletes modellje a HEO műholdmegfigyelő felvételei alapján készült. (Kép: HEO)
A NEI természetesen nem csak felderítési jellegű munkára alkalmas, hanem segíthet a műholdak üzemeltetőinek a saját űreszközeikkel kapcsolatban felmerülő esetleges problémák elemzésében. Ugyanakkor kiegészítheti a hagyományos, földről végzett radaros és optikai távcsöves méréseket az alacsony Föld körüli pályán keringő – aktív vagy már passzív, űrszemétnek számító – eszközök követése érdekében.
A műholdról műholdra történő képalkotásnak néha geopolitikai vonatkozása van. Júliusban például a Maxar (mostani új nevén Vantor) közzétette egy új generációs, május végén felbocsátott kínai kísérleti Sicsien (Shijian) földmegfigyelő műhold képeit. Erre föl a Changguang Satellite Technology, Kína egyik kereskedelmi távérzékelési cége a Csilin-1 (Jilin-1) műholdrendszere egyik tagjával viszonozta ezt a „szívességet”, lefényképezve egy amerikai WorldView műholdat. Ezek a képek néhányszor 10 km-es távolságokból készültek. Mindez jól illusztrálja, hogy igazából semmi sem maradhat rejtve a Föld körüli térségben sem.
A Sicsien-26 kínai távérzékelő műhold képeit egy amerikai WorldView Legion műhold készítette, az egyiknek a felbontása alig 2 cm-es. (Kép: Maxar Intelligence)
Cserébe elkészült a WorldView Legion-2 képe egy kínai Csilin-1 műhold segítségével. (Kép: Changguang Satellite Technology)
A HEO cég tevékenységéhez visszatérve, eddig mintegy 4000 képalkotó műveletet hajtottak végre alacsony Föld körüli pályán keringő űreszközök megfigyelésére. Terveik szerint a geostacionárius pálya környezetére is kiterjesztenék szolgáltatásaikat. Az elmúlt évben jelentősen javultak a képalkotó technológiák és szoftverek, egyes esetekben pedig saját fejlesztésű érzékelőket is elhelyeznek a partnerek műholdjaira. Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Új kínai rakéta mutatkozott be
Sicsien-26
Két WorldView Legion
ERS-2: itt a vég
Műholdak fényképezése műholdakról (Space News)
A mesterséges intelligencia (MI) térnyerése az űrkutatást már évekkel ezelőtt elérte. 
