A világűrből a vegetációt figyelő és az afrikai éhség ellen küzdő kamerát úgy alakították át, hogy a bőrsejtekben észrevegye a rák szabad szemmel még láthatatlan jeleit.
A Proba–V műhold két éve kering napszinkron pályáján a Föld körül. Fő feladata a növénytakaró vizsgálata, erre utal nevében a vegetáció V betűje. A növényzeten kívül figyeli a szélsőséges időjárási helyzeteket, riasztást ad ki a termesztett haszonnövények károsodásának észlelésekor, de a vízkészletek alakulását, az erdők kiirtását és a sivatagok terjeszkedését is követi. Munkájáról portálunkon már többször beszámoltunk.
A 2013 májusa óta a Föld körül keringő Proba–V műhold. (Kép: ESA / P. Carril)
Az ESA műholdjának lelke egy rendkívüli érzékenységű, infravörös, digitális kamera. Különlegesen széles látómezejének köszönhetően a kis műhold kétnaponként képet készít bolygónk teljes növénytakarójáról.
A Proba–V 2014. március 24-én készített felvétele a Nílus deltavidékéről. (Kép: ESA / VITO)
A Proba–V kamerája újszerű technikai megoldásának köszönhetően (lásd a 3. ábra aláírását) a belga Xenics cég által készített, 3072 pixeles, lineáris szenzorral a műhold keringése közben a földfelszín 2250 km széles sávját tudja letapogatni. A lineáris szenzor előnye a hagyományos, négyzet alakúakkal szemben, hogy bár egyszerre csak egyetlen sávot tapogat le, de azt villámgyorsan teszi. A teljes képet abban az ütemben építi fel, ahogy a keringő műhold alatt elhalad a táj. Ez teszi alkalmassá a kamerát a földi használatra: egy gyártósorra fixen telepítve folyamatosan ellenőrizni tudja az alatta elhaladó tárgyakat.
A Proba–V vegetációról képet alkotó kamerája a korábban a francia SPOT–4 és –5 műholdakon használt hasonló műszer könnyített, de teljes értékű változata. A műszert három képalkotó „távcsőre” bontották, mindegyik 34° széles, de egymást átfedő látómezőt pásztáz, az adataik egyetlen detektorba jutnak. Ennek köszönhetően a kamera a Proba–V 820 km-es keringési magasságából a Föld felszínének 2250 km széles sávját tudja egyszerre megfigyelni. (Kép: ESA / QinetiQ Space)
Az űrben működő kamera kereskedelmi célú átalakítását az ESA támogatásával a belga űrtechnológia-transzfer program keretében végzik. Az alkalmazási lehetőségek közt említik a palackok gyártósorán a hibás termékek kiszűrését vagy a műanyagok újrahasznosításhoz történő osztályozását. Fontos hasznosítási terület a napelemek gyártása során a hibák kiszűrése: a kamerával megfigyelhető az a halvány fénylés, amelyet a megvilágított napelemek normális működés esetén kibocsátanak, az esetleges hibákat az eszköz azonnal érzékeli.
A Proba–V infravörös érzékelőjét a Xenics nevű belga cég fejlesztette. (Kép: Xenics)
További lépést jelenthetnek az orvosi alkalmazások, elsősorban a kialakuló bőrrák korai felderítése. Az orvosi gyakorlatban már 20 éve használnak hasonló letapogató berendezéseket, de az átalakított űrbeli kamera érzékenysége bizonyos hullámhosszakon lehetővé teszi, hogy az érzékelő a bőr mélyebb rétegeiben is észrevegye a kóros elváltozásokat. A berendezés gyorsaságának köszönhetően a teljes testfelület elfogadhatóan rövid idő alatt végigvizsgálható. A szakemberek véleménye szerint néhány éven belül az űrtechnológiából átvett érzékelő elterjedhet az orvosi gyakorlatban.
A Proba műholdsorozat tagjai az ESA technológiai programja keretében készülnek (In-orbit Technology Demonstration Programme), amelynek célja, hogy innovatív technológiai megoldásokat próbáljanak ki a Föld körüli pályán. Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
V, mint Vega, vegetáció és Vietnam
A Proba-V már „lát”
A Proba-V munkában
Életmentő földmegfigyelő kamera (ESA)
A Proba–V honlapja (ESA)
A NASA kutatói a súlytalanságban is kipróbáltak egy újszerű technológián alapuló, tapadva fogó eszközt. A későbbiekben talán az űrszemét elleni harcban is bevethető lesz.
