Belső bolygószomszédunkon is lehetnek ilyen felszín alatti alakzatok, amelyeket a vulkáni folyamatok alakítottak ki.
A Vénusz felszínéről a Magellan űrszonda radarmérései alapján készült kép, amely a geológiai aktivitás által formált felszínt mutatja. (Kép: NASA / JPL)
A Vénuszt gyakran a Föld ikertestvérének is nevezik, mivel nagyon hasonló a méretük, tömegük és összetételük. Mindkét bolygó kőzetbolygó, hozzávetőlegesen egyszerre alakultak ki a belső Naprendszerben. A hasonlóságok ellenére a Vénusz teljesen más irányba fejlődött, mint a Föld. Felszíni hőmérséklete 465 °C, a légköri nyomás 90-szer nagyobb, mint a Földön, és a bolygót körbevevő vastag felhőréteg kénsavat tartalmaz. Ezek a drámai eltérések a két hasonló bolygó között a Vénuszt vonzó kutatási célponttá teszik a planetológusok számára.
Az első helyszíni felvétel a Vénusz felszínéről. A panorámaképet a szovjet Venyera-9 űrszonda leszállóegysége készítette, mindössze 53 perces élettartama alatt, 1975. október 22-én. (Kép: Ted Stryk)
Hasonló méreteiken túl a Vénusz és a Föld további, kevésbé ismert hasonlóságot is mutat: mindkét bolygó geológiailag aktív, és vulkanizmus formálta őket. A Vénusz felszínét hatalmas vulkanikus síkságok, óriás pajzsvulkánok és nagy lávafolyamok uralják. A Földhöz hasonlóan a Vénusz felszínét is újraformálta a belsejéből feltörő olvadt kőzet, olyan tájakat hozva létre, amelyek feltűnően hasonlítanak a mi bolygónk vulkanikus régióira. Ezen vulkanikus képződmények – beleértve az általuk létrehozott felszín alatti képződményeket is – tanulmányozása betekintést nyújt a két világot formáló geológiai folyamatokba. Egyszer talán választ adhatnak arra, hogy miként fejlődött ennyire eltérően eme két bolygó.
A Barbara De Toffoli (Padovai Egyetem) munkatársa által vezetett kutatócsoport a korábbi Vénusz-küldetések radarképeit és topográfiai adatait tanulmányozta. Figyelmüket a bolygó nagy, 100 kilométernél nagyobb átmérőjű pajzsvulkánjaira összpontosították, hogy beomlott lávafolyamok nyomait keressék. Ezek a képződmények olyan természetes eredetű „alagutak” (üregek), amelyek akkor keletkeznek, amikor a lávafolyás felszíne lehűl és megszilárdul, miközben a forró láva tovább áramlik alatta. Miután a láva elfolyik, egy üreges csövet hagy maga után. Négy jól látható, ívelt gödörláncot azonosítottak, amelyek látszólag a felszín alatti alagutak szakaszainak beomlását jelzik.
A kérget széthúzó tektonikus erők által létrehozott egyenes gödörláncokkal ellentétben ezek a képződmények görbülnek és kanyarognak a felszínen, követve az ősi láva természetes, lefelé irányuló folyását. A kutatócsoport meg volt győződve arról, hogy a gödör felfedezése nem a tektonikus aktivitáshoz kapcsolódik, nemcsak nagyrészt kanyargós jellegük, hanem méreteik miatt is, mivel a tektonikus gödrök különböző méretűek. A csoport négy ilyen gödröt azonosított, és érdekes módon mindegyik vulkánok oldalán található, amelyeket kiterjedt lávafolyások borítanak. Pontosan itt várható a lávacsövek előfordulása. A gödrök lefelé irányuló orientációban helyezkednek el, ami összhangban van a láva folyásának irányával.
Ilyen „alagutakat” találtak már a Földön és a Holdon is, de napjainkig nem volt arra vonatkozó bizonyíték, hogy a Vénuszon is létezne ilyesmi. Előfordulásuk a Vénuszon – vagy bármely más bolygón – értékes betekintést nyújt az adott bolygó vulkanikus fejlődésébe. Továbbá a lávacsövek talán – izgalmas módon – akár menedékként is szolgálhatnak a jövőbeli emberi kutatóutakhoz. Ez a lehetőség a Vénusz esetében inkább úgy hangzik, mint egy sci-fi, de a lávacsövek felszín alatti elhelyezkedése egy égitesten általában védelmet nyújthatna a nem túl barátságos környezettel szemben.
Példa a Földről: a Thurston-lávacső a Hawaii Volcanoes Nemzeti Parkban. A jobb oldali falon jobban látható vízszintes nyom jelzi az áramló láva mélységét egy adott időszakban. (Kép: Frank Schulenburg)
Ez a felfedezés jelentősen hozzájárul a Vénusz geológiai fejlődésének megértéséhez. A bolygó szélsőséges felszíni viszonyai köztudottan megnehezítik tanulmányozását. A lávacsövek betekintést engednek a Vénusz vulkanikus múltjába, és segíthetnek a bolygó termikus és tektonikus evolúciója modelljeinek finomításában. Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Temperált gödrök
Intenzív napkitörés hatásai a Marson
Az első bizonyíték lávacsövek létezésére a Vénuszon (Universe Today)
Ukrajna augusztus végén sikeres támadást hajtott végre egy az orosz hadsereg által is használt óriás krími rádióteleszkóp ellen.
